Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek többek között közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
-1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
-1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
-1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
-1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
-1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
-1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően olyan munkáltatónál állt munkaviszonyban, amely jelenleg is a Kjt. hatálya alá tartozna (azaz állami és a helyi önkormányzati költségvetési szervnek minősülne), akkor a Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjával összhangban ezt a munkaviszonyt is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...minősült, tehát a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint számítható be. Vagyis csak akkor vehető figyelembe, ha a munkáltató költségvetési szerv volt.Ami a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók szakmai gyakorlatának számítását illeti: a 326/2013. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes rendeletből ugyanakkor elmaradtak az igénylés és ellenőrzés szabályai, tekintve hogy a közszférabeli munkáltatók (költségvetési szervek) az Áht. 44. §-ának (1) bekezdése alapján a munkabért, illetményt, egyéb juttatást, és az ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés szerint – melyhez hasonló 1995 óta minden évben szerepel az aktuális rendeletben:"E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet,b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,c) alapbéren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Költségvetési szervnél foglalkoztatott munkavállalók utazási kedvezménye

Kérdés: Megilleti-e az 50%-os utazási utalvány a költségvetési szervnél munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...illetve komp- és révközlekedésben. A 85/2007. Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ez a kedvezmény a költségvetési szerveknél és intézményeknél – beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.