Étkezési térítés – nem számítandó be a távolléti díjba

Kérdés: A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni, hogy a munkáltató havonta mindenkinek egységesen 12 000 Ft-os étkezési térítést fizet cafeteria-rendszer keretében, ami adó- és járulékköteles, függetlenül attól, hogy szabadságon vagy táppénzen volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...részben vagy egészében az alapbére helyett kap a munkaszerződése alapján;c) bérpótlékrészből, ami a vasárnapi pótlék, ügyeleti/készenléti pótlék, műszak- és éjszakai pótlék tételeiből tevődik össze, ha annak további törvényi feltételei fennállnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...A távolléti díjba ezenfelül – bizonyos esetekben – a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot, illetve az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot kell beszámítani (Mt. 151. §). A fel nem sorolt bérpótlékokat – így az akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj kiszámítása során a teljesítménybérnek, a vasárnapi pótléknak, a műszakpótléknak, az éjszakai pótléknak, a készenlét, valamint a készenlét és az ügyelet után járó bérpótléknak egyaránt jelentős szerepe van az Mt. értelmében (Mt. 150-151...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] ...ő dés szerinti alapbér helyett.A bérpótlékok közül a vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, valamint ügyeleti és készenléti pótlékot kell figyelembe venni, ha annak feltételei fennállnak [Mt. 151. § (2)-(4) bek.]. A bérpótlékot az egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Fizetett ünnepi készenlét – rendkívüli munkavégzéssel

Kérdés: Normál munkarendben hétköznap 9-től 18-ig dolgozom. Néha készenlétben kell lennünk, amiért 20%-ot fizet a munkáltató. Ha ünnepnapon készenlétben vagyok, és ténylegesen munkát kell végezni, milyen további pótlékok illetnek meg? Igaz-e, hogy ilyenkor 50% pótlék jár a túlóráért, további 100%, mert pihenőnap, és további 100%, mert munkaszüneti nap, tehát összesen 250% pótlék az alapbéren felül?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.] a rendes munkaidőre járó munkabérén felül [Mt. 139. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történik, akkor a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Osztószám a távolléti díj megállapításakor

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munka­időt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...eső díjazást) úgy kapjuk meg, hogy a havi alapbért 174-gyel osztjuk. Ez minden hónapban irányadó. Felhívjuk a figyelmüket, hogy ha a készenléti jellegű munkakörre tekintettel a munkavállaló napi munkaideje nem 8 óra, hanem ennél hosszabb, akkor a 174-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Alapbérbe épített bérpótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Ha a felek a munkaszerződésben nem számszerűsítették a havi pótlékátalány összegét (azaz csupán az szerepel, hogy a munkaszerződésben meghatározott 135 000 Ft-os alapbér magában foglalja a bérpótlékok összegét is), akkor van-e az alapbérnek olyan része, amelyet figyelmen kívül kell hagyni, mint olyan munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...nem volt beosztva, a törvényben meghatározott bérpótlékokat – a műszakpótlékot és éjszakai pótlékot, illetve az ügyeleti és a készenléti pótlékot -, illetve az e bérpótlékok helyett megállapított átalányt korrekciós tételként kell figyelembe venni [Mt. 151...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...díjra sem jogosult, hiszen enapon nem lett volna munkavégzési kötelezettsége, így nincs kiesett munkaidő.Felhívjuk a figyelmet, hogy a készenléti jellegű munkakörönmagában nem jogosít arra, hogy a munkáltató a munkavállalót munkaszünetinapon rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Napi pihenőidő – a kiadás szabályai

Kérdés: A heti munkaidőm 40 óra úgy, hogy napi 10 órát dolgozom hetente négy alkalommal. Nemrég a késő esti órákra beosztott munkavállaló rosszul lett, és engem rendelt vissza a főnököm az aznapi 10 órás munka után, este 10 óra és éjfél között. A munkáltató ugyan kifizette a túlórát, de másnap reggel 9 órakor újra munkába kellett állnom. Tudomásom szerint legalább napi 11 óra egybefüggő pihenőidőre vagyok jogosult, így a munkáltató jogellenesen rendelte el a másnap reggel 9 órás munkakezdést. Helyes-e az álláspontom, ha igen, mit követelhetek a munkáltatótól?
Részlet a válaszából: […] ...között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. AzMt. 123. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanakkor a készenléti jellegűmunkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a több műszakos munkarendbenfoglalkoztatott, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.