26 cikk rendezése:
11. cikk / 26 Távolléti díj számítása
Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
12. cikk / 26 Fizetett ünnepi készenlét – rendkívüli munkavégzéssel
Kérdés: Normál munkarendben hétköznap 9-től 18-ig dolgozom. Néha készenlétben kell lennünk, amiért 20%-ot fizet a munkáltató. Ha ünnepnapon készenlétben vagyok, és ténylegesen munkát kell végezni, milyen további pótlékok illetnek meg? Igaz-e, hogy ilyenkor 50% pótlék jár a túlóráért, további 100%, mert pihenőnap, és további 100%, mert munkaszüneti nap, tehát összesen 250% pótlék az alapbéren felül?
13. cikk / 26 Készenlét díjazása átalánnyal
Kérdés: Egyik munkavállalónknak készenléti átalány került megállapításra. A szabadság idejére a készenléti átalány összege csökken, és a fizetett szabadság összege a készenléti átalány arányos részével nő? Tulajdonképpen csak arányaiban változik meg a havibér összetétele, vagy a készenléti átalány összege fix, és nem változik a távollétek függvényében? Hogyan alakul az átalány összege betegszabadság idején? A készenlétre járó átalány összegét kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe?
14. cikk / 26 Távolléti díj számítása munkáltatói felmondás esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónknak felmondtunk, 3 havi végkielégítés jár neki, és az elmúlt 6 hónap átlagában a teljesített készenléti órák száma meghaladta a 96 órát. A végkielégítésnél a távolléti díj esedékessége a felmondás dátuma. Ilyen esetben számolhatjuk a 6 hónapot a felmondás közlését megelőző hónap végétől, hogy ne tört hónapokat kapjunk? A végkielégítést hogyan számolom ki? Milyen óraszámmal, hány órára kell rászámolnom a bérpótlékot? Alkalmazható ilyen esetben a 174 óra?
15. cikk / 26 Bérpótlékok munkaszüneti vagy vasárnapi, illetve rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és munkaszüneti napon
- -a beosztása szerint munkát végzett, akkor a havibéren felül jár-e az alapbér arányos része és a 100%-os munkaszüneti pótlék, vagy csak a 100%-os pótlék?
- -amennyiben beosztásától eltérően, heti pihenőnapján végezett munkát, akkor a havibéren felül az alapbér arányos része, és a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért 100%-os fizetett munkaszüneti pótlék jár?
Rendkívüli munkaidőben, napi munkaidőn, munkaidőkereten, elszámolási időszakon felüli, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlékok (50%, 100%) helyett kiadott szabadidő esetében a havibéren felül:
- -az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék helyett szabadidő,
- -az alapbér arányos része és a 100%-os pótlék helyett szabadidő és 50%-os pótlék jár?
Megfelelő-e az az eljárás, hogy alapbér helyett szabadidő és a megfelelő pótlék kerül kifizetésre? Vasárnapi pótlék (készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak) esetében a havibéren felül is az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék jár, vagy csak a pótlék, illetve az alapbér arányos része helyett adható-e ki szabadidő és az 50%-os pótlék?
- -a beosztása szerint munkát végzett, akkor a havibéren felül jár-e az alapbér arányos része és a 100%-os munkaszüneti pótlék, vagy csak a 100%-os pótlék?
- -amennyiben beosztásától eltérően, heti pihenőnapján végezett munkát, akkor a havibéren felül az alapbér arányos része, és a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért 100%-os fizetett munkaszüneti pótlék jár?
Rendkívüli munkaidőben, napi munkaidőn, munkaidőkereten, elszámolási időszakon felüli, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlékok (50%, 100%) helyett kiadott szabadidő esetében a havibéren felül:
- -az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék helyett szabadidő,
- -az alapbér arányos része és a 100%-os pótlék helyett szabadidő és 50%-os pótlék jár?
Megfelelő-e az az eljárás, hogy alapbér helyett szabadidő és a megfelelő pótlék kerül kifizetésre? Vasárnapi pótlék (készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak) esetében a havibéren felül is az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék jár, vagy csak a pótlék, illetve az alapbér arányos része helyett adható-e ki szabadidő és az 50%-os pótlék?
16. cikk / 26 Bérpótlékrész figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: 2013. augusztus 1-jét megelőző időszakban a szabadságokat a bérpótlékok figyelembevétele nélkül számoltuk el, ugyanis a szabadságot is munkaidő-beosztásként értelmeztük, a rendelkezésre állás is megkövetelhető ilyenkor a dolgozótól. A kérdésem az lenne, hogy 2013. augusztus 1-jét követően a szabadságok elszámolásánál kötelezően figyelembe kell-e venni a bérpótlékokat?
17. cikk / 26 Osztószám a távolléti díj megállapításakor
Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?
18. cikk / 26 Távollétidíj-számítás – a munkaidő-beosztás hiánya és a pótlékok
Kérdés: Távolléti díj számításával kapcsolatosan milyen esetekre vonatkozik az a törvényi megfogalmazás, hogy "nincs munkaidő-beosztása" a munkavállalónak? Kollektív szerződésben szereplő munkaidő-beosztás megfelelő munkaidő-beosztásnak tekinthető (pl. ha a beosztás hétfőtől csütörtökig 7 óra 15 perctől 16 óráig, pénteken 7 óra 15 perctől 14 óráig tart)? A munkáltató személyében bekövetkező változás során, a 2013. január 1-jétől átvett munkavállalók távolléti díját hogyan számoljuk: az előző foglalkoztatónál teljesített készenlétet és műszakpótlékot figyelembe kell vennünk a távolléti díj számításakor?
19. cikk / 26 Szabadságra járó távolléti díj számítása
Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munkavállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?
20. cikk / 26 Alapbérbe épített bérpótlék figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: Ha a felek a munkaszerződésben nem számszerűsítették a havi pótlékátalány összegét (azaz csupán az szerepel, hogy a munkaszerződésben meghatározott 135 000 Ft-os alapbér magában foglalja a bérpótlékok összegét is), akkor van-e az alapbérnek olyan része, amelyet figyelmen kívül kell hagyni, mint olyan munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult?