12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Köztisztviselői besorolás – az osztály meghatározása
Kérdés: Szeretnénk alkalmazni egy hölgyet közszolgálati jogviszonyban műszaki ügyintézőként, hatósági feladatkörben. A hölgy jogi felsőoktatási szakképzési szakon felsőfokú jogi asszisztensi szakképzettséget szerzett. Jól gondolom, hogy a 29/2012. Korm. rendelet alapján I. besorolási osztályba kell sorolnom?
2. cikk / 12 Szakmunkástanulói évek és a besorolás
Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
3. cikk / 12 Besorolási feltételek – a felsőfokú szakképzettség megszerzése
Kérdés: Hivatalunknál dolgozó köztisztviselőnk 2021. január 15-ével felsőfokú államháztartási közgazdászasszisztens szakképesítést szerzett a Szent István Egyetemen. Nem diplomát, hanem felsőoktatási szakképesítést. Át kell-e sorolni I-es besorolási osztályba, és szakvizsgaköteles-e ez a képzés?
4. cikk / 12 Szakképesítés és besorolás a közigazgatásban
Kérdés: Milyen szakképesítéseket lehet elfogadni közszolgálati másodfokú szakképesítésként? Elfogadhatjuk-e I. besorolású közterület-felügyelőnek a rendészeti szervező (tiszt) OKJ-szakképesítést? (A szakképesítést 2000-ben szerezte a munkavállaló.)
5. cikk / 12 Átirányítás – képesítési akadályokkal
Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
6. cikk / 12 Közterület-felügyelő – képesítési feltételek a kinevezéshez
Kérdés: Köztisztviselőként közterület-felügyelői munkakörbe szeretnénk kinevezni egy jelentkezőt, aki középiskolai végzettséggel (érettségivel) és OKJ-s személy- és vagyonőr szakképesítéssel rendelkezik. A 29/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 30. pontja alapján a közterület-felügyelői feladatkörben II. besorolási osztályban előírt képesítési előírás: közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati szakképesítés; vagy középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga. A 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 451) pontja szerinti a 3286101 azonosító számú személy- és vagyonőr szakképesítés, és 308) pontja szerinti 5286105 azonosító számú közterület-felügyelő szakképesítés is a 22. rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoportba tartozik. A 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján az OKJ-s személy- és vagyonőr szakképesítés közszolgálati szakképesítésnek minősül-e, és ezzel a szakképesítéssel kinevezhető-e közterület-felügyelőnek a jelentkezőnk?
7. cikk / 12 Köztisztviselő besorolása – a feladatkörhöz előírt képesítés a meghatározó
Kérdés: Önkormányzati hivatalnál köztisztviselői státuszban a besorolási tábla szerint milyen iskolai végzettség számít felsőfokú végzettségnek? Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó OKJ-és szakképesítésű köztisztviselőt hogyan kell besorolni?
8. cikk / 12 Kormánytisztviselő képzési költségei
Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
9. cikk / 12 Versenyvizsga – mindig feltétele a szakvizsgára bocsátásnak?
Kérdés: Az egyik köztisztviselőnk a kinevezését még a versenyvizsga-kötelezettség hatálybalépése előtt, 2009 januárjában kapta, így számára a kinevezésében alapvizsgát írtunk elő. A köztisztviselő a kinevezésében foglaltak szerint közigazgatási alapvizsgát tett. Mivel elérte a megfelelő szolgálati időt, bejelentettük közigazgatási szakvizsgára. Mielőtt elmenne szakvizsgázni, kell-e tennie versenyvizsgát is, vagy elég, hogy megvan az alapvizsgája? További kérdésünk, hogy van egy kollégánk, akinek a közszolgálati jogviszonya még 2007 áprilisában keletkezett, és az akkor hatályos szabályok szerint jogi végzettsége folytán mentesült az alapvizsga-kötelezettség teljesítése alól. Esetében, ha közigazgatási szakvizsgát szeretne tenni, akkor azt további (versenyvizsga) vizsgakötelezettség nélkül megteheti-e?
10. cikk / 12 Versenyvizsga díjának megtérítése
Kérdés: Az egyik kollégánkat ügyintéző II-ből ügyintéző I-be soroljuk át, mivel megszerezte a megfelelő képesítést. A köztisztviselő letette a versenyvizsgát is. Kérdésünk, hogy a versenyvizsgáról szóló kormányrendelet 3. § (4) bekezdése alapján – az I. besorolási osztályba történő átsorolásra tekintettel – versenyvizsga letételére kötelezett köztisztviselő részére is vissza kell-e térítenie a munkáltatónak a vizsgadíjat?