Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...a havi illetményt:a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Egészségügyi kiegészítő pótlék szociális intézmény vezetőjének

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményünk (több mint 100 dolgozót foglalkoztató) egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kapott. A szakápolási szakmai vezetői feladatokat (irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakápolók munkáját) az intézmény igazgatója látja el heti 15 órában. Részére megállapítható-e az egészségügyi kiegészítő pótlék, ha igen, akkor teljes összegben vagy részösszegben, figyelemmel arra, hogy ezen feladatait csak részmunkaidőben látja el? Ezt a kiegészítő pótlékot jelen esetben a központi költségvetés hogyan finanszírozza, teljes összegben vagy arányosan részösszegben?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. a) pont]. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítésiminimum-előírásait az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza [6. § (5) bek.]. Eszerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek január 1-jétől

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek 3/A. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem, mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és jogviszonyuk átalakul január 1-jén?
Részlet a válaszából: […] ...azt tartalmazza, hogy a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerinti mely közalkalmazotti osztályokba sorolhatók be, azaz a végzettség, képesítés szintjeit. Konkrét szakirányú szakképesítések az egyes munkakörökhöz nincsenek előírva. 2024. január 1-jétől a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek 2024. január 1-jétől

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek a 3/A. sz. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem tölthető be január 1-jétől ez a munkakör érettségi végzettséggel, akkor mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és a jogviszonyuk átalakul január 1-jén?
Részlet a válaszából: […] ...azt tartalmazza, hogy a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerinti mely közalkalmazotti osztályokba sorolhatók be, azaz a végzettség, képesítés szintjeit. Konkrét szakirányú szakképesítések az egyes munkakörökhöz nincsenek előírva. 2024. január 1-jétől a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők

Kérdés:

Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?

Részlet a válaszából: […] ...fenntartója által fenntartott más, Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál van-e az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, valamint egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör. Ennek további feltétele, hogy a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése

Kérdés:

A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében legalább egy, legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkező szakembert foglalkoztat. A közösségi színtér – illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez – legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Szakképesítési szintek és besorolás

Kérdés:

Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.

Részlet a válaszából: […] ...Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szintjei nemcsak szakképesítéseket tartalmaznak, hanem iskolai végzettséget, illetve iskolai végzettségnek nem minősülő, egyes elvégzett iskolai osztályokat is. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése iskolai végzettségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Besorolás szociális ágazatban

Kérdés:

Összevont szociális ágazati pótléknál a munkavállalók besorolásával kapcsolatban lennének kérdéseim. Egyházi fenntartású szociális intézménynél annak a munkavállalónak figyelembe lehet-e venni azokat az éveit, amelyeket szintén egyházi intézményben töltött, de nem szociális pályán? Az Ehtv. szerintem vonatkozik ezen intézményekre, és ha jól tudom, ez alapján figyelembe lehet venni ezen éveket is. Ha egy munkavállaló korábban közfoglalkoztatottként volt foglalkoztatva egy szociális intézménynél (erre az időszakra nem illeti meg az összevont szociális ágazati pótlék), majd munkaszerződést kötöttek vele, akkor a közfoglalkoztatottként szociális pályán töltött időt figyelembe lehet venni a szociális pályán töltött évek számánál? Ha valaki szociális intézményben "A" fizetési osztályba van sorolva, akkor nála minden munkaviszonyt figyelembe veszünk a besoroláshoz, azonban "B" fizetési fokozattól csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakokat a Kjt. szabályainak megfelelően?

Részlet a válaszából: […] ...pedig azok, amelyek alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel. Az egyházi fenntartású intézményben 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött idők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában

Kérdés:

Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.

Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonynak azt az időtartamát is, amely alatt az érintett a jelenleg betöltött munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Jelen esetben tehát a pedagógus (tanítói) szakképzettség megszerzése (a diploma kiadásának dátuma)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Áthelyezés másik közalkalmazotti ágazatba

Kérdés:

Az önkormányzatunk által fenntartott óvodában dolgozik két konyhalány, egyikük B, másikuk C fizetési osztályba van sorolva. Áthelyezéssel szeretné őket átvenni az önkormányzat településellátó szervezete, mely a 77/1993. Korm. rendelet alapján működik, amely viszont a konyhalányokat csak A fizetési osztályba engedi sorolni. Egy ilyen áthelyezésnél melyik a fontosabb szempont? Az áthelyezés szempontja, tehát nem érheti őket hátrány, és ugyanúgy kell foglalkoztatni az új munkáltatónál, vagy pedig ilyen esetben visszasorolhatók A fizetési osztályba, hiszen nem enged mást a jogszabály?

Részlet a válaszából: […] ...fizetési osztályok valamelyikébe lehet besorolni, mégpedig a 32. § rendelkezései alapján annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, szakképesítésnek, szakképzettségnek a figyelembevételével, amellyel a közalkalmazott rendelkezik, még ha az a munkakör betöltéséhez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
1
2
3
17