Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem állapítható meg, hogy a munkáltató mire hivatkozva szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a rendes felmondás szövegét sem ismerjük, ezért egyértelmű válasz nem adható arra, hogy közel három évvel a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
Részlet a válaszából: […] ...rendes felmondás esetén járó juttatásokat (átlagkeresetet,végkielégítést) is megfizetni az alkalmazott részére, valamint adott esetben akártérítési felelősség szabályainak megfelelően megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. atények kirívóan okszerűtlen értékelése, illetve a kirívóan súlyosjogalkalmazási, jogértelmezési tévedés) értékelhető a kártérítési felelősségetmegalapozó felróható magatartásként (EBH 2001. 526., EBH2002. 750.). A kislétszámú szakszervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 173. §-a alapján kárigényét vagy bíróságelőtt érvényesítheti, vagy pedig közvetlenül a munkavállalót kötelezhetikártérítésre. A munkáltató a munkavállalóhoz közvetlenül akkor fordulhatigényével, ha ennek eljárási szabályait és az ily...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.