Kikölcsönzés megszűnése mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk nemrég kezdett munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozni. Volt egy rövidebb projektünk, ami 2014. szeptember végén fejeződött be, az ügyféllel kötött vállalkozási szerződésünk megszűnt. A projektben foglalkoztatott munkavállalóktól megváltunk. Az egyik munkavállaló azonban levelet írt nekünk, hogy ha nem fizetünk neki felmondási időre távolléti díjat, akkor bírósághoz fog fordulni, mert írásban nem mondtunk fel neki. Mi viszont úgy tudjuk, hogy az ügyféllel kötött szerződés megszűnése, ha nem tudjuk utána másik projektben foglalkoztatni a munkavállalót, automatikusan megszünteti a munkaviszonyt, és nekünk nem is kellett semmilyen felmondást írnunk. Jogos a volt munkavállalónk követelése, vagy alappal hivatkozhatunk a projekt befejeződésére mint megszűnési okra?
Részlet a válaszából: […] ...– amennyiben a kárát igazolni tudja – elmaradt jövedelem címén akár tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összegű kártérítést is igényelhet a munkáltatótól [Mt. 82. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkaruha átvétele és elszámolása munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Több kölcsönző cégtől is igénybe veszünk munkavállalókat, akiknek az egységes munkaruhát mi adjuk ki. A munkavállalók egy része sajnos nem adja le ezeket az elszámoláskor, sok esetben a dolgozók egyszerűen eltűnnek, és nem elérhetők. Az új munkaruhák árát a kölcsönbeadóktól próbáltuk meg bekérni, de olyan visszajelzés érkezett az egyiktől, hogy ő nem felel az alkalmazottaiért, és a kárt nekünk kell a kölcsönzöttekkel szemben érvényesítenünk. Valóban így van? Milyen úton tudjuk ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben kárt okoz a kölcsönvevőnek, és joga van arra, hogy a munkavállalóval szemben az Mt. XIV. fejezete szerint kártérítési igénnyel lépjen fel [Mt. 285. § (1) bek.], és ennek érdekében munkaügyi pert indítson. Munkáltatóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Munkabérből levonás a kölcsönvevő részére

Kérdés: Az egyik kölcsönzött munkavállalónk a targoncával közlekedve elvétette a kaput, és megrongálta az üzem falát, valamint a kapuemelő automatikáját. A kölcsönbeadóval kötött megállapodásunk alapján a munkavállaló által okozott károk tekintetében mi minősülünk munkáltatónak. A munkavállaló el is ismerte a felelősséget és a kár összegét, és meghatalmazást kívánt adni a kölcsönbeadónak, hogy a munkabéréből a megállapított ütemezés szerint közvetlenül vonja le, és utalja át részünkre a kártérítési részleteket. Ezt azonban a kölcsönbeadó megtagadta, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevő követelését még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem vonhatja le a munkabérből. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló károkozása esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szemben kártérítési igényét e törvény rendelkezései szerint érvényesítheti [Mt. 221. § (1) bek.], amennyiben a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő eltérően meg nem állapodnak. A munkabérből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkáltatói kárfelelősség kölcsönzött munkavállaló esetén

Kérdés: Egy építkezésen dolgoztam kölcsönzött munkavállalóként. Egy másik, szintén az építkezésen dolgozó cég munkavállalója rám ejtett egy vasrudat, a karom eltörött, és az orvos tájékoztatása szerint hosszú ideig kezelés alatt fogok állni. Az orvosi kezelés rendkívül drága, a balesetet okozó pedig nem akarta elismerni a felelősségét, ezért megkerestem a balesetet okozó személy munkáltatóját, hogy fizessen nekem kártérítést. A cég azonban nem akart velem tárgyalni, azt mondták, hogy közvetlenül nem igényelhetek tőlük kártérítést. Ha hozzájuk nem fordulhatok, akkor ki a felelős az engem ért kárért?
Részlet a válaszából: […] ...hogy Ön kölcsönzött munkavállaló, a kár­okozásért a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkáltató egyetemlegesen felel, tehát a kártérítés egésze akár a kölcsönbeadótól, akár a kölcsönbevevőtől követelhető.Ezt követően a munkáltató, esetünkben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.