Közalkalmazotti igazolás – a kiadás elmulasztásának következménye

Kérdés: Közalkalmazottként dolgoztam, azonban a jogviszonyomat megszüntette a munkáltatóm. Próbáltam elhelyezkedni, de mindenhol a közalkalmazotti igazolásomat kérik ahhoz, hogy munkába tudjak állni. Ezt az igazolást azonban nem kaptam meg a munkáltatómtól. Kérdésem, hogy mivel a közalkalmazotti igazolás hiánya miatt nem tudok elhelyezkedni, jogos-e a kártérítési igényem a volt munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 36. § (1) bekezdése szerint a munkáltató aközalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részéreközalkalmazotti igazolást ad. Korábbi munkáltatója tehát megszegte ezt akötelezettségét, és – a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó – Mt.174....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rablás, mint elháríthatatlan káresemény?

Kérdés: Cégünket kirabolták. A rablás során az elkövető pisztolyt fogott rám, majd arra kényszerített, hogy nyissam ki a páncélszekrényt, és mikor ellenkezni próbáltam, megütött, így végül odaadtam a pénzt. Később kiderült, hogy a biztonsági rendszer nem is működött, költségcsökkentés miatt leszerelték, így hiába is vártam a rendőrséget. Az eset után az átélt trauma miatt kórházba kerültem, és amikor felépültem, kértem a munkáltatótól az ebből származó káraim megtérítését. Ezt megtagadta, mondván, hogy a rablás egy működési körön kívül eső és elháríthatatlan esemény, így nem köteles fizetni. Ezt én nem tartom méltányosnak, nincs lehetőségem legalább a kórházi számlák megfizettetésére?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kártműködési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Bírság levonása a munkabérből

Kérdés: Egy üzemi étkezdében dolgozom szakácsként, két társammal. A legutóbbi ÁNTSZ-ellenőrzés alkalmával a lejárt szavatosságú fűszerek miatt bírságot szabtak ki. A munkáltatónk a bírság összegét hármunktól egyenlő arányban egyszerűen levonta, mondván, hogy nekünk kellett volna figyelni a dátumokra. Erre tényleg joga van?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bekezdés]. Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, amegőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Károkozás megállapítása büntetőítéletben

Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bekezdés]. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kártköteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkahelyi KRESZ – felelős-e a munkáltató a targoncabalesetért?

Kérdés: Cégünknél gyakorlat, hogy az éppen felvett, jogosítvánnyal rendelkező munkavállalókat egy belső oktató még betanítja a targoncák kezelésére. Az egyik ilyen alkalommal a "tanuló" az első önálló vezetése során balesetet szenvedett. A vizsgálat során kiderült, hogy a jármű rögzítéséről úgy gondoskodott, hogy a sebességváltót kettes állásba kapcsolta; emiatt a gép elindult, és nekiment a falnak. Kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem akarunk fizetni. Nyerhetünk pert ezzel az állásponttal, vagy egyezzünk meg vele?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés helyszínén a közlekedés rendjére – főszabályszerint – a közúti közlekedés szabályait kell megfelelően alkalmazni [Mvt. 41.§ (2) bek.]. A KRESZ előírása értelmében a járművet akkor szabad őrizetlenülhagyni, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Alvállalkozó munkáltató felelőssége

Kérdés: Egy építkezésen dolgoztunk többen, a munkáltatónk alvállalkozó volt. A cég a fővállalkozóval szerződést kötött a használt állványok megfelelő biztosításáért, de nekünk kellett azt összeszerelni, mivel késésben voltunk a határidőhöz képest. Az állvány összeomlott, többen súlyosan megsérültek. A munkáltató nem akarja megtéríteni a kárunkat, arra hivatkozik, hogy az állványt nem neki kellett biztosítani, így nem felel érte. Ezzel tényleg mentesülhet a fizetés alól?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, amunkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerintfoglalkoztatni, valamint – az erre vonatkozó szabályok megtartásával – azegészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani [Mt. 102...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Baleset – utasítással ellentétes magatartás miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel önként belekezdett egy munkába, és erre segítségként más munkavállalókat is rávett. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták, várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel; lehet-e alapja a követelésének? Ha igen, mit kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozatiösszefüggésben következett be [Mt. 174. § (1), (4) bekezdés]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme – lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló amunkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyelmunkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Önmagában tehát már amunkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése is meg­alapozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Baleset az iroda lépcsőházában – fennáll-e a munkáltató kárfelelőssége?

Kérdés: Kft-nk – több más céggel együtt – egy irodaházban bérel irodákat. Egyik munkavállalónk a közös lépcsőházban, amire nincs bérleti jogunk, elesett munkából hazafelé menet, és eltörte a kezét. Kártérítést követel tőlünk. Jogosan?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató – általános szabályként – a munkavállalónakmunkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül,teljes mértékben felel, ami alól csak szűk körben mentesülhet [Mt. 174. §(1)-(2) bekezdés]. Munkabaleset az a baleset, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
11
12