158 cikk rendezése:
21. cikk / 158 Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás
Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
22. cikk / 158 Foglalkozási megbetegedésből eredő kár – a felelős munkaadó meghatározása
Kérdés: Egy munkavállalónknál foglalkozási megbetegedést állapítottak meg, amely okán most kártérítési igénnyel él. Pár hónapja dolgozik nálunk, azt megelőzően rövidebb-hosszabb ideig más munkáltatóknál, de ugyanebben a munkakörben foglalkoztatták, ahol – a szakvélemény szerint – ugyanilyen expozícióknak volt kitéve. Ilyenkor is alapos a követelése, nem kellene a korábbi munkáltatóit perelnie?
23. cikk / 158 Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján
Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
24. cikk / 158 Munkáltatói kártérítési felelősség – a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése
Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
25. cikk / 158 Kárfelelősség el nem adott árukért
Kérdés: Sajnos egy általunk rendkívül igazságtalannak ítélt kártérítési ügyben vagyunk érintettek. A rövid történet: egy boltvezető és a helyettese felmondott, és most a tulajdonos a régmúltban rendelt, lejárt szavatosságú termékek fogyasztói árát kívánja rajtunk behajtani. Olyanét, amit egy régebbi boltvezető rendelt, és utóbb nem tudták eladni. Ezt csak mi látjuk igazságtalannak? Tényleg van joga a munkáltatónak a fenti történet alapján kártérítést követelni?
26. cikk / 158 Pénzkezelők – a megőrzési felelősség feltételei
Kérdés: Két munkavállalónk együtt kezeli a házipénztárt. A legutolsó ellenőrzés során mintegy 500 000 Ft hiányt állapított meg a vezetőjük, azonban a felelősségüket nem ismerik el; egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a munkaköri leírásukban nem is szerepel ez a feladat, csak szóban kaptak arra vonatkozóan utasítást, és pénzkezelési szabályzatot sem adtak nekik, ezért nem is kellene a teljes kárt viselniük. Milyen eséllyel érvényesíthetjük a hiányt velük szemben?
27. cikk / 158 Munkáltatói felelősség – egy üzleti vacsora "utóhatása"
Kérdés: Távol-keleti partnerünk üzleti vacsorát tartott, amelyen a külföldre kiküldött munkavállalóink is részt vettek, az ottani üzleti szokásoknak megfelelően. Többen már másnap rosszul lettek, kórházba kerültek, és amint jobban lettek, meg is kellett szakítaniuk az utat. Még hetekig nem tudtak munkába állni, súlyos bélrendszeri fertőzés miatt. A betegség miatt most néhányan kártérítési igénnyel fordultak a munkáltatóhoz. Lehet ennek alapja?
28. cikk / 158 Munkavállalói járadékigény – ha már elévült
Kérdés: 20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?
29. cikk / 158 Munkáltatói kárfelelősség "sorsszerű" megbetegedésért
Kérdés: Van munkáltatói kártérítési felelősség abban az esetben, ha a munkakörbe helyezéskor meglévő betegség odáig súlyosbodott, hogy a munkavállaló a munkakört nem tudja ellátni, és emiatt a munkáltató felmond?
30. cikk / 158 Késlekedés biztosítási intézkedés elrendelésével és végrehajtás foganatosításával kapcsolatban
Kérdés: Munkaügyi bíróság jogerősen megítélt 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést kamatok nélkül, de a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérelmemnek csak évekkel később adott helyt, és a végrehajtási költségek előlegét is csak a végrehajtási kérelem benyújtását követő 8 hónappal utalta el a végrehajtónak (költségmentességem volt). Ennek, valamint a végrehajtó késlekedésének az eredménye az lett, hogy a munkáltatómnak már nem maradt végrehajtás alá vonható vagyona addigra, amíg a végrehajtást foganatosítani lehetett volna, így a pénzt nem kaptam meg. A végrehajtó vagy a bíróság, amelyik nem tartotta a törvényi határidőket, lehet felelős ezért?
