Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában

Kérdés:

Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.

Részlet a válaszából: […] A pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók esetében a fizetési kategória megállapítására vonatkozóan az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése a következőket írja elő: "a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Pedagógus szakmai gyakorlata – amikor a távollét is számít

Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
Részlet a válaszából: […] ...(amely a szakmai gyakorlat szempontjából jogosító időnek számít). Ha azonban augusztus 10-étől még a betegszabadságra járó juttatásban és nem táppénzben részesült, a 30 napos időszak számítása a táppénz kezdetétől történhet. A csecsemőgondozási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Társas vállalkozó bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Cégünk ügyvezetője a feladatát megbízási jogviszonyban látja el. Évente egyszer részesül díjazásban, és nem tagja a cégnek, ugyanakkor máshol rendelkezik napi nyolcórás munkaviszonnyal. Ilyen esetben a bejelentést a megbízás kezdetekor vagy a kifizetéskor kell megtenni? Ha csak a kifizetéskor, akkor milyen időszakra vonatkozik a biztosítási jogviszonya, amennyiben a díjazást január 1. és december 31. közötti időszakra kapta? Más szabály vonatkozik-e rá abban az esetben, ha az ügyvezető tagja is a cégnek, de szintén van máshol napi nyolcórás munkaviszonya vagy tagi jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó minősül, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti [Art. 178. § 18. pont]. A megbízási jogviszony vonatkozásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Álláskeresési járadék igénylése GYES ideje alatt

Kérdés: Munkaviszonyban álltam 2012. január 6-ig, ekkor ugyanis közös megegyezéssel került munkaviszonyom megszüntetésre. 2005. szeptember 24-én született tartósan beteg gyermekemre tekintettel GYES-t igényeltem 2012. január 7-től, mert akkor járt le a másik gyermekem után járó GYES időtartama. Mivel munkaviszonyom megszűnt, jelentkezhetek-e álláskeresési járadék folyósítására? Ha nem, akkor a GYES-t vagy az álláskeresési járadék igénybevételét javasolják?
Részlet a válaszából: […] ...mindenkorilegkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összegharmincadrésze jár [Cst. 26. § (1) bek.]. Így a juttatások mértékének és időtartamánakismeretében célszerű a döntést meghozni, mivel a két juttatást egyszerre nemlehet igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és az álláskeresési ellátások ideje

Kérdés: Közalkalmazottak besorolása kapcsán az alábbi kérdés merült fel intézményünknél: van vagy volt-e olyan jogszabályi rendelkezés, amely a munkanélküli-ellátásban részesülés időszakát munkaviszonyban töltött időként határozta meg, és így a közalkalmazott besorolásánál azt figyelembe kell venni, különös tekintettel a Kjt. hatálybalépése körüli időintervallumban? Az Flt. 58. § (5) bekezdésének 1991. 03. 01.-1991. 12. 29. napja között hatályos szövege értelmében munkaviszony a munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszony. Mi minősült munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ...(álláskeresési járadék), a vállalkozói járadék, a nyugdíjelőtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótlójuttatás folyósításának időtartamát, ha az elő­írt nyugdíjjárulékotmegfizették.Az Flt. 1991-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...ezen túlmenően is támogatást nyújthat. Azönkéntes nyugdíjpénztári befizetésre tehát a közalkalmazott nem szerzett alanyijogot, a juttatás mértékét és feltételeit, az elbírálás elveit a kollektívszerződés határozhatta meg, így – hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Egyszerűsített foglalkoztatás – utazási költségek

Kérdés: Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér napi összegének kétszeresét (6760forintot, illetve 8240 forintot) érvényesítheti költségként, ideértve aszociális jellegű juttatások címén kifizetett összegeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Álláskeresők foglalkoztatása – támogatás mindkét félnek

Kérdés: Szeretnénk álláskereső személyeket foglalkoztatni egy új, a válság következtében munkahelyüket elvesztett személyek foglalkoztatását célzó támogatás igénylésével. Ezen konstrukció keretében a munkaadó megkapja támogatásként lényegében az álláskeresési járadék összegét. Felmerül a kérdés, hogy az álláskeresőt is megilleti-e elhelyezkedése esetén az álláskeresési járadék egyösszegű kifizetése? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesít, legalábbnapi négy óra munkaidőben. Az így kifizetendő egyösszegű juttatás mértéke ajáradékfolyósítási idő első szakaszában (a folyósítás 91. napjáig) a hátralévőidőtartamra járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Keresetpótló juttatás vagy álláskeresési járadék a képzés idejére

Kérdés: Felnőttképzési intézményként a munkaügyi központ által támogatott, hozzánk beiskolázott álláskeresők képzésével is foglalkozunk. A képzéseinkben részt vevő álláskeresők egy része a képzési idő tartamára keresetpótló juttatásban részesült, más részüknek pedig álláskeresési járadékot folyósítottak. Többen közülük hozzánk fordultak tájékoztatásért, hogy ez hogyan lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlotta fel, vagy az elfogadta. Az Flt. 14. § (4) bekezdése alapjánképzési támogatásként – többek között – keresetpótló juttatás adható. A 6/1996.MüM rendelet 6. §-a ezzel összhangban nem állapít meg kötelezettséget amunkaügyi központnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Rendelkezésre állási támogatás

Kérdés: Önkormányzatként évente közfoglalkoztatási tervet kell készítenünk. Ebben tudomásunk szerint 2009. január 1-jétől fel kell tüntetni a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személyeket. A nyilvántartott álláskeresők közül kik, és milyen feltételekkel részesülhetek rendelkezésre állási támogatásban?
Részlet a válaszából: […] ...nem vesz részt éstáppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy olyan képzésben részesül,amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást nem állapították meg.A rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságról azaktív korúak ellátásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
1
2