6 talált cikk a nyilvántartás , adó , díjazás , juttatás kifejezésre

Kérdés:

Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Kérdés: Állásajánlatot kaptam egy Budapesten működő nemzetközi iskolából, angol, német és spanyol nyelveket oktattam volna több korosztálynak. Már az interjú során megemlítették, hogy nem tudnak olyan fizetést felajánlani, mint a külföldről érkezett "expat" tanároknak, mivel nem külföldről jelentkeztem. "Ha Angliából jelentkezett volna, más lenne a helyzet", hangzott el. A felajánlott fizetés kb. 50%-kal lett volna alacsonyabb, mint a külföldről érkezett tanároké. Én ezt rendkívül méltánytalannak érzem. Ilyen esetben mi a jogi helyzet?

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?

Kérdés: Egyik fiatal munkavállalónk még jelenleg is egyetemre jár. Rendes munkaviszonyban áll velünk. Most szeretné, ha a kötelező szakmai gyakorlatát is nálunk végezné, az egyetemnek viszont nem felelt meg ebben a formában a munkaszerződése, holott egy teljesen szabályos, jogtanácsossal ellenőrzött munkaszerződést használunk. Hogyan módosítsuk, hogy megfeleljen az egyetemnek is a hallgatói munkaszerződés?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?

Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?