Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása

Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót– a napi munkaidőről,– az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,– a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Pótlékalap rövidebb teljes munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak munkavállalóink, ezért rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk őket, heti 38 órában. A pótlékok alapjának számításánál a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha heti 40 óra helyett csak heti 38 órát dolgoznak, akkor ezzel kell arányosítanunk az osztószámot? Teljes foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...határozták volna meg a munkaidőt a munkaszerződésben [Mt. 88. § (1) bek.]. Míg részmunkaidőnél a munkaidő mértékével összefüggő juttatások időarányosan járnak a munkavállalónak, addig a rövidebb teljes munkaidőben dolgozóknál a juttatások mértékét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem részmunkaidőről van szó. Utóbbi esetben ugyanis a munkavállaló nem teljes munkaidőben dolgozik, a munkaidő mértékével összefüggő juttatásaira pedig csak időarányos mértékben tarthat igényt [Mt. 92. § (4)-(5) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] ...az nem a munkáltató tudtával és hallgatólagos hozzájárulásával végzett munka, ezért azt rendkívüli munkaidőben végzett, és külön juttatásra jogosító munkának nem lehet tekinteni (BH2015. 201). Ilyen határozott utasítás esetén a munkavállaló arra sem hivatkozhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Bérfizetés készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Cégünk a fegyveres biztonsági őr munkakört készenléti jellegűvé kívánja minősíteni. Egy műszakban egyszerre többen is bent vannak, így nem jelent akadályt az a rendelkezés, hogy a munkaidejük 1/3-ában ne legyen munkavégzés. A beosztás szerinti napi munkaidejük 24 óra lesz, így havonta átlagosan 240 órát töltenének a munkahelyükön, bár nem végeznek folyamatosan munkát. Milyen díjazásra lesznek jogosultak a munkatársak ebben a munkarendben? Havonta az átlag 174 óra után kell órabért számfejteni? A napi 24 órából annak 1/3-ára milyen juttatás jár az őröknek? Mivel a munkaidejük mindig ugyanakkor kezdődik, jogosultak műszakpótlékra? Hogyan kell a 24 órán belül azt az időszakot ütemezni és dokumentálni, amikor nem végeznek munkát? Ez a 24 órán belül több részletre is felbontható?
Részlet a válaszából: […] Készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munka­idő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés – különösen a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bérpótlékok munkaszüneti vagy vasárnapi, illetve rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és munkaszüneti napon
- -a beosztása szerint munkát végzett, akkor a havibéren felül jár-e az alapbér arányos része és a 100%-os munkaszüneti pótlék, vagy csak a 100%-os pótlék?
- -amennyiben beosztásától eltérően, heti pihenőnapján végezett munkát, akkor a havibéren felül az alapbér arányos része, és a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért 100%-os fizetett munkaszüneti pótlék jár?
Rendkívüli munkaidőben, napi munkaidőn, munkaidőkereten, elszámolási időszakon felüli, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlékok (50%, 100%) helyett kiadott szabadidő esetében a havibéren felül:
- -az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék helyett szabadidő,
- -az alapbér arányos része és a 100%-os pótlék helyett szabadidő és 50%-os pótlék jár?
Megfelelő-e az az eljárás, hogy alapbér helyett szabadidő és a megfelelő pótlék kerül kifizetésre? Vasárnapi pótlék (készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak) esetében a havibéren felül is az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék jár, vagy csak a pótlék, illetve az alapbér arányos része helyett adható-e ki szabadidő és az 50%-os pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő [Mt. 146. § (3) bek.]. A havi illetményben részesülő közalkalmazottat nem illeti meg a munkaszüneti napra külön juttatás, havi illetménye a munkaszüneti napra eső díjazást már magában foglalja. Ez akkor is irányadó, ha a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Bérpótlékra való jogosultság

Kérdés: A március 15-i munkaszüneti napra kell-e adnunk távolléti díjat a munkavállalóknak? Elvileg mindenkinek van munkaidő-beosztása, de március 15-én senki nem volt munkára kötelezett. Kell ilyenkor valamilyen bérpótlékot is figyelembe venni? Hasonló problémánk: ha valakinek van beosztása, és vasárnap van szabadságon, illetve betegszabadságon, akkor a vasárnapi pótlék megilleti-e bérpótlékként a távolléti díjon felül, vagy csak a műszakpótlékok?
Részlet a válaszából: […] ...havibéres munkavállaló egy hónapra megállapított alapbérében a munkaszüneti napra eső díjazás már benne foglaltatik, ezért őt külön juttatás – a havibérén felül – nem illeti meg.Ha azonban a fentiek alapján jár a távolléti díj, a munka­vállalót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Szabadságra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munka­vállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...kiszámított egy órára járó összeg és a napi munkaidő szorzata [Mt. 149. § (1) bek., 136. § (3) bek.]. A ledolgozott időre járó juttatást ugyanezen szabályok alapján kell kalkulálni. A 136. § (3) bekezdése ugyanis a törvény eltérést nem engedő szabálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Távolléti díj a szabadság időtartamára

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?
Részlet a válaszából: […] ...A konkrét esetben a munkavállaló havi alapbére 300 000 Ft, és tekintsük úgy, hogy egyéb, a távolléti díj részeként figyelembe veendő juttatás nincs. Ebben az esetben az egy órára járó távolléti díj 300 000 Ft/174 = 1724 Ft. Ebből az egy napra eső távolléti díj (napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] ...napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalóta) a napi munkaidőről,b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetésgyakoriságáról, a kifizetés napjáról,d) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.