Keresetkiegészítés – nem vehető figyelembe az ágazati szakmai illetménypótléknál

Kérdés:

Életpályám utolsó szakaszában lévő pedagógus vagyok, kérésemre igénybe veszem az ún. csökkentett munkaidőt, 50%-os munkaidőben dolgozom, 75% illetményért. Munkáltatóm a 2023. január 1. napjától érvényes kinevezésmódosításom szerint az ágazati szakmai pótlék emelésénél nem számította bele az illetményembe a keresetkiegészítés mértékét, melyet az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján kapok. Meglátásom szerint az ágazati szakmai pótlék kiszámításánál nemcsak az alapbért, hanem a keresetkiegészítéssel növelt illetményem együttes összegének a 32%-át kell figyelembe venni.

Részlet a válaszából: […] ...munkabér fogalmának felel meg. Munkabéren a munkavégzés ellenértékét értjük általában, tehát jogcímtől függetlenül minden olyan juttatást, amelyet nem költségtérítésként vagy szociális szükségletek kielégítéseként (pl. cafeteriajuttatásként), hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Versenytilalmi megállapodás – az ellenérték fizetése

Kérdés: Versenytilalmi juttatást a munkáltatói és a munkavállalói felmondás esetén is szükséges-e kifizetni, amennyiben nem versenytárshoz vagy nem hasonló területre megy a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...versenytilalmi juttatás, pontosabban az Mt. 228. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenérték kifizetése elsődlegesen nem a felsoroltaktól függ. Versenytilalmi megállapodás alapján ellenértéket a munkáltató éppen azért fizet, hogy a munkavállaló a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] ...az nem a munkáltató tudtával és hallgatólagos hozzájárulásával végzett munka, ezért azt rendkívüli munkaidőben végzett, és külön juttatásra jogosító munkának nem lehet tekinteni (BH2015. 201). Ilyen határozott utasítás esetén a munkavállaló arra sem hivatkozhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Hallgatói munkaszerződés – bérszámfejtési kérdések

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.
Részlet a válaszából: […] Az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja a hallgatói munkaszerződés alapján alkalmazott hallgató díjazásának csak a mértékét határozza meg, mégpedig úgy, hogy előírja, az legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ával egyezzen meg. Az Nft. 44....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Cafeteria keretében biztosított juttatás – nem szánít be az alapbérbe

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszából: […] ...egyoldalú kötelezettségvállalása alapján biztosíthat a munkavállalóknak a munka díjazásán kívüli szociális, jóléti célú juttatásokat is. Ezek lehetnek pénzbeli vagy természetbeni juttatások egyaránt (pl. Erzsébet-utalvány, Széchenyi Kártya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabérre, de a gyakorlat alapján a fenti szabályok alkalmazásában nemcsak az alapbér minősül munkabérnek, hanem minden egyéb juttatás is, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a teljesítése ellenértékeként kap. A kérdésben említett díjazási formák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Bérkompenzáció elszámolása

Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2013. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. A 408/2012. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Munkabér utalvány formájában

Kérdés: Árufeltöltőként alapbérem havi nettó 100 000 forint. A munkáltató úgy döntött, hogy csak 80 000 forintot fizet ki készpénzben, a fennmaradó összeget utalvány formájában nyújtja, amit a munkahelyemen vásárolhatok le. Jogszerű-e a munkáltató döntése?
Részlet a válaszából: […] ...amivel az általa kifizetett bért egyúttal a saját üzleti hasznaként szerzi vissza). Ilyen utalvány legfeljebb a munkabéren felül, cafeteriajuttatásként, egyfajta munkáltatói támogatásként adható. A munkavállaló ilyen esetben munkaügyi pert indíthat, vagy a Met. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a személyi alapbért, arendkívüli munkavégzésért járó ellenértéket, valamint a külföldi munkavégzésretekintettel fizetett juttatást),– a munkaerő-kölcsönzés feltételei,– a munkavédelmi feltételek,– a terhes, illetve kisgyermekes nők, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidősfoglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtottpénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább azidőarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidőmértékével összefügg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.