Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...felel. Alapvető munka- és foglalkoztatási feltételnek minősülnek többek között a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra, és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések [Mt. 219. § (2) bek.]. Ennek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Tanulószerződés alapján járó pénzbeli juttatás

Kérdés: 2013-ban a tanulószerződés megkötésekor a tanuló az akkori minimálbér alapján kapta pénzbeli juttatását. A kezdő félév végétől, 2014. február 1-jétől sikeres vizsga esetén kap emelést. Ezt megelőzően, 2014. január 1-jétől milyen pénzbeli juttatás illeti meg? A tanulószerződés megkötésekor érvényes minimálbér, vagy a szerződést módosítani kell a januári (a második félév kezdetével nem egyező) minimálbér-változás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései szerint a tanulószerződésben rögzíteni kell a gazdálkodó szervezet által a gyakorlati képzésben részt vevő tanulónak járó juttatás mértékét. A juttatás havonta legalább a minimálbér 15%-ának meghatározott többszöröse, attól függően, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Szakmai gyakorlatos diák díjazása

Kérdés: Szakmai gyakorlatra fogadunk fiatalokat. Hogyan tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy egy adott szakmai gyakorlatra a nemzeti felsőoktatási törvény vagy a szakképzési törvény rendelkezéseit kell-e alkalmazni, valamint hogy az adott szakmai gyakorlat képzési programhoz kapcsolódik, vagy sem? A két törvény szakmai gyakorlat díjazására vonatkozó szabályozása eltérő. Jól gondoljuk, hogy a szakképzési törvény hatálya alá tartozó képzéseknél a 6 hetet meg nem haladó gyakorlatnál is kell fizetni díjazást a jelentkezőnek? Kérdésünk továbbá, hogy a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó szakmai gyakorlat esetén elegendő-e csak együttműködési megállapodást kötni a felsőoktatási intézménnyel, vagy ezentúl szükséges a hallgatókkal is hallgatói munkaszerződést létesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szakképzés területén az együttműködési megállapodás mellett nem kell a diákkal minden esetben külön is szerződni. Pénzbeli juttatást azonban az Szkt. 63. §-a alapján fizetni kell, akár együttműködési megállapodás, akár tanulószerződés alapján kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Közalkalmazotti jogviszony – azonnali hatályú felszámolás

Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására), a közalkalmazottszámára – a megszüntetés időpontjáig járó illetményén felül – nem jár semmilyenanyagi juttatás. A közalkalmazottnak ezekben az esetekben nem kell felmentésiidőt biztosítani, hiszen a jogviszony felszámolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.