112 cikk rendezése:
21. cikk / 112 Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok
Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
22. cikk / 112 Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során
Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
23. cikk / 112 Jubileumi jutalomra való jogosultság és az egyházi iskolákban töltött munkaviszony
Kérdés: Testvérem jelenleg is közalkalmazott, de arra való hivatkozással most nem akarják kifizetni a 30 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmat, hogy több évet tanított a katolikus egyház és a református egyház által fenntartott iskolákban. Munkaszerződéseiben mindig hivatkoztak arra, hogy megilletik mindazok a juttatások, amelyek a közalkalmazottat megilletik, bérét és előmenetelét is a Kjt. alapján határozták meg, és a 25 éves jubileumi jutalmat 2012-ben kifizették neki. Vagyis ekkor már egyszer elbírálták a korábbi munkaviszonyait.
24. cikk / 112 Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén
Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
25. cikk / 112 Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben
Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
26. cikk / 112 Egyházi iskola pedagógusa – nem jár jubileumi jutalom
Kérdés: Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?
27. cikk / 112 16 éves munkavállaló iskolaszövetkezeti foglalkoztatása
Kérdés: Gyermekem 16 éves, iskolaszövetkezeten keresztül kapott állást egy nagy élelmiszer-áruházban. A szövetkezet nem adott a szerződéséből példányt, mert állítólag kérni kellett volna. Elment "betanulni", csak az áruházban derült ki, hogy már dolgozik. Fél kettőre hívták, ott közölték vele, hogy 10-ig kell dolgoznia. A gyermekem szólt, hogy neki akkor már nincs busza. Egy előző napon kezdett diák mellé osztották be. 20 perc munkaközi szünetet biztosítottak számára. Jól gondolom, hogy több ponton is megsértették a törvényt?
28. cikk / 112 Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben
Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
29. cikk / 112 Telephelyek közötti utazás minősítése gépjárművezetők esetén
Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?
30. cikk / 112 Helyibérlet-támogatás részmunkaidőben foglalkoztatottaknak
Kérdés: Béren kívüli juttatás keretében mindenkinek adott (nem választható) elem a helyi bérlet kifizetése. Részmunkaidős munkavállalóknak adható ez időarányosan, ha egyébként beosztás szerinti munkanapjaik azonosak a teljes munkaidőben dolgozókéval?
