Vasárnap és munkaszüneti nap díjazása a szállodában

Kérdés: Szállodai tevékenységet folytató munkáltató (0-24 órában) dolgozóival kötött munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató, a munkavállaló munkaköre is rendeltetéséből adódóan e napokon is rendes munkaidőben dolgozó munkakörnek minősül. A munkavállalók szállodai recepciós, fürdőrecepciós, uszodamester munkakörökben dolgoznak, 2 havi munkaidőkeretben, általában napi 12 órás beosztás szerint. A fürdő nyitvatartása eltér a szállodáétól, hétfőtől szombatig 08-20 óráig, vasárnap 8-12 óráig tart nyitva. Jogosult-e bármelyik dolgozó (akár a szállodában, akár az uszodában dolgozik) vasárnapi munkavégzés esetén vasárnapi pótlékra? Illetve havibéres elszámolás esetén, mivel a fizetett ünnep bérét eleve tartalmazza a havibér, 100% bérpótlékon kívül (havibér/174 x munkaszüneti napon ledolgozott óraszám összegen) felül bármilyen egyéb juttatásra? (Az esetleges éjszakai, illetve műszakpótlék természetesen elszámolásra kerül.)
Részlet a válaszából: […] A vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelmi ágazatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] ...amelyre a munkaidő-beosztása alapján a munkavállaló jogosult lett volna tényleges munkavégzés esetén (Mt. 147. §). A cafeteriajuttatás jellemzően a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján nyújtott juttatás, amelyet a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...miatt a munkavállaló elesik egyéb, a kollektív szerződésben, vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásában biztosított juttatástól. Ilyen esetben – ha van bérkiesés – már felvethetőek aggályok az alapelvek kapcsán, különös tekintettel a joggal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkáltatói szabályzat

Kérdés: Milyen foglalkoztatással kapcsolatos feltételeket szabályozhatunk munkáltatói szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] ...például a munkáltató által vállalt, a munkavállalók, családtagjaikszociális, kulturális szükségleteinek kielégítését elősegítő juttatások,szolgáltatások megfogalmazása (pl. cafeteria­szabályzat). Az új Mt. ugyan nemtartalmaz olyan általános mondatot e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidősfoglalkoztatásnál a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtottpénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább azidőarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidőmértékével összefügg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Vasárnapi nyitva tartás és a munkaidő

Kérdés: Társaságunk jogutódlással átveszi egy áruház dolgozóit. Az áruház vasárnap is üzemel. A jogelőd a vasárnapi munkavégzést rendkívüli munkaként számolja el. Tudomásunk szerint, ami rendszeres, annak a munkaidő, illetve munkarend részének kell lennie, és a vasárnapi munkavégzésre járó juttatás jár érte. Kérjük válaszukat arra vonatkozóan, melyik a helyes eljárás!
Részlet a válaszából: […] Valóban, a rendkívüli munka fogalmából is következik, hogy arendszeresen, előre tervezhetően szükséges munkavégzést nem oldhatja meg amunkáltató a dolgozók túlóráztatásával: rendes munkaidőben kell őket vasárnaprais beosztani. Az Mt. 127. § (1) bekezdése szerint ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszából: […] ...Akülönbség a kettő között, hogy a prémiumot általában nagyobb időközökreállapítják meg, míg a jutalék inkább rendszeres juttatás, ami a havi munkabértegészíti ki, befolyásolja. A bírói gyakorlat értelmében, ha a munkáltatóvállalta prémium kifizetését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2. § szerint a közmunkaprogram keretében történőfoglalkoztatás az Mt. hatálya alá tartozik, ezért a közmunkaprogram keretébenfoglalkoztatottak munkaviszonyban állóknak minősülnek. Az Mt. általánosszabályai szerint jogosultak a közmunkaprogram résztvevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás kezdetétől a közalkalmazottijogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagytermészetbeni juttatás tekintetében a törvény erejénél fogva az időarányosságelve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...pénteki szabadnapokat, akkor a munkavállaló részére ezt anapot 32/5 = 6,4 órás napként kell elszámolni, és erre kell betegszabadság utánjuttatást fizetni. A munkavállaló munkaideje ekkor az adott héten 8+8+8+6,4+6,4= 36,8 óra lesz, vagyis részére 4,8 óra után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
2