17 cikk rendezése:
11. cikk / 17 Egyenlő bánásmód alkalmazása iskolaszövetkezeti munkaviszonyban
Kérdés: Iskolaszövetkezeti munkaviszony keretében foglalkoztatok munkavállalókat. Kérdésem, hogy esetükben hogyan kell meghatározni a munkabér mértékét? Nekem is, mint foglalkoztatónak, alkalmazni kell a diákokra az egyenlő bér elvét?
12. cikk / 17 Munkaerő-kölcsönzés és egyenlő bér
Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?
13. cikk / 17 Egyenlő értékű munkát végző munkavállalók
Kérdés: A munkáltató megteheti-e azt, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megtartását elkerülendő, nem "teremt" két összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalót? A munkavállalókkal ugyanakkor elhiteti, hogy az azonos munkakörben dolgozók egymás munkáját tudják, és adott esetben egymást helyettesíteni képesek. Ha a munkáltató ezt mondja, akkor én hogyan tudhatom meg, hogy vajon a munkatársaimmal egyenlő értékű munkát végzek-e? Jogosult vagyok-e erről és a velem egyenlő értékű munkát végzők béréről információt kérni, vagy a munkáltató a választ megtagadhatja a munkáltató személyiségi jogaira és egyebekre hivatkozva?
14. cikk / 17 Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?
Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
15. cikk / 17 Vállalati üdültetés kölcsönzötteknek
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatunk munkavállalókat. A társaságnál szokásos, hogy bizonyos munkavállalókat egy adott értékelési rendszer alapján, kérelemre üdültetésben részesítünk a vállalati üdülőben, a szociálisan hátrányosabb családokat támogatandó. A kölcsönzött munkavállalók közül most többen jelezték, hogy mivel egy évnél régebben dolgoznak a társaságnál, szeretnék ők is igénybe venni az üdülést. Kötelező ezt biztosítanunk a számukra? A munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján kölcsönvevőként semmilyen juttatást nem nyújtunk közvetlenül, mivel épp az adminisztratív feladatoktól akartuk megszabadulni.
16. cikk / 17 Kollektív szerződéses rendelkezés kölcsönzöttekre
Kérdés: Általában 2-300 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatunk, akik több kölcsönbe adó cégtől kerülnek hozzánk. Ennek eredménye az is, hogy – mivel mindegyik eléggé eltérő bér- és juttatási struktúrát alkalmaz – komolyan különbözik az egymás mellett dolgozók fizetése, ami feszültségeket szül. A szakszervezet javasolta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a kollektív szerződés tartalmazzon szabályozást, és határozza meg, hogy minimum milyen béren kell alkalmazni őket. Járható út ez, van lehetőség ilyen kikötésre?
17. cikk / 17 Egyenlő munkáért egyenlő bér munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?
