21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Végkielégítés a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor
Kérdés: Van-e jogszerűen lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvényi mértéken felül többlet-végkielégítést juttasson a közalkalmazott részére?
12. cikk / 21 Emelt összegű végkielégítés – ha a védett korú munkavállaló munkaviszonya három évnél rövidebb
Kérdés: Jár-e többlet-végkielégítés azon védett korban lévő alkalmazottunk részére, aki két éven belül jogosulttá válik az öregségi teljes összegű nyugdíjra, azonban még csak másfél éve áll munkaviszonyban? Az alkalmazottunk rendkívüli felmondással élt, és az Mt. alapján plusz háromhavi átlagkeresetet követel. Szeretném megtudni, hogy a többlet-végkielégítésre való jogosultság összefügg-e a végkielégítésre való jogosultsággal, vagy az attól teljesen független jogintézmény?
13. cikk / 21 Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése
Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
14. cikk / 21 Cafeteria – ki nem jogosult?
Kérdés: Egyik köztisztviselőnk már hosszabb ideje beteg, távolléte meghaladja a 30 napot. Kérdésünk, hogy honnantól számít a 30 nap, illetve hogy megilleti-e a köztisztviselőt a 30 napot meg nem haladó időtartamra a cafeteriajuttatás akkor is, ha több mint 30 napig van távol? A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt milyen mértékű cafeteriakeret illeti meg?
15. cikk / 21 Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
16. cikk / 21 Szabadságmegváltás és átlagkereset
Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
17. cikk / 21 Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés
Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
18. cikk / 21 Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?
Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
19. cikk / 21 13. havi illetmény – időarányos kifizetés
Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
20. cikk / 21 Munkaszerződés-módosítás – határozott idő kikötése a felmondás elkerüléséért
Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?
