Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...esetén jár, vagy amiben a felek a közös megegyezésben megállapodtak, és az új munkáltatónál "újraindul" (a besorolás és a jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő kivételével) a jogosultságokat megalapozó közalkalmazotti jogviszonyban töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Felmentési idő hosszának megállapítása

Kérdés: Közalkalmazottunk bejelentette, hogy jogosulttá vált 2012 májusában a nők kedvezményes negyvenéves öregségi nyugdíjára, és kérte felmentését. Részére nyolc hónap felmentési idő járna. Közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére azonban nincs fedezet, mivel a 2012. évi költségvetés tervezésekor nem jelezte nyugdíjba vonulási szándékát. A közalkalmazott írásban kérte, hogy a számára adható nyolc hónap felmentési időt szeretné lerövidíteni, mert még 2012-ben igényelni kívánja a nyugdíjat. Jogviszonyának tervezett megszűnési időpontja 2012. október 31-e lenne úgy, hogy negyven­éves jubileumi jutalmat fizetünk részére szeptemberben. Tudjuk, hogy a jogszabály a felmentés lehetőségét a munkáltató mérlegelési jogkörébe helyezi. Hogyan tudjuk szabályosan megszüntetni a jogviszonyt, ha intézményünk a munkavégzés alól csak két hónapra tudja felmenteni, és csak két hónap felmentési illetményt tudunk fizetni neki a munkavégzés alóli felmentési időre? Tehát összesen négy hónap felmentési időt tudnánk kifizetni a nyolc hónap helyett. Bennünk két megoldási lehetőség merült fel:
1. Felmentjük a közalkalmazottat nyolc hónap helyett négy hónap felmentési idővel, és jubileumi jutalmát kifizetjük szeptemberben, amikor esedékes. A közalkalmazott nyilatkozik, hogy ő kéri a négy hónap felmentési időt a nyolc hónap helyett. Ha így döntünk, ezt később a közalkalmazott meg tudja-e támadni azzal az indokkal, hogy a felmentési idő szabályai szerint neki nyolc hónap felmentési idő jár, vagy a mérlegelési jogkörbe az is beletartozik, hogy a munkáltató akár kevesebb felmentési időt is meghatározhat?
2. A másik lehetőség, hogy a közalkalmazott augusztus 31-én írásban jelzi közalkalmazotti jogviszonyáról való lemondási szándékát. Mivel a lemondási idő két hónap, erre az időre mentesítenénk a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Viszont ebben az esetben is kifizethetjük neki szabályosan a szeptemberben járó jubileumi jutalmát, amely a lemondási idő alatt esedékes. Ez jogszerű megoldás lehet?
Részlet a válaszából: […]  Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultaz a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon anapon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják,törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Prémiumévek program után teljes munkaidős foglalkoztatás

Kérdés: A prémiumévek a közalkalmazottaknál munkaviszonynak számít-e, vagy csak szolgálati időnek? 5 év prémiumévek programban töltött idő után (ami még egyelőre nem telt le) visszavehet-e a munkáltatóm dolgozni a munkahelyemre?
Részlet a válaszából: […] ...fennállt közalkalmazotti jogviszonyban. Ekkor a korábban pép-ben töltöttidőt is figyelembe kell venni a besorolásnál, jubileumi jutalomra valójogosultságnál stb. A Kjt. 87/A. §-ának fogalomrendszerében ugyanis ez az időis egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Részlet a válaszából: […] ...évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel,illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom,valamint a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességétmegállapító bírósági határozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Jubileumi jutalom és 40 éves szolgálati idővel való nyugdíjba vonulás

Kérdés: Közalkalmazottunk közös megegyezéssel menne el nyugdíjba, mivel megszerezte a 40 év szolgálati időt. Ebből 36 évet töltött el közalkalmazottként. Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom – előrehozottan? Hasonló cipőben jár egy másik kolléganőnk, de ő már prémiumévek programban van. Az ő esetében mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 78. § (1) bekezdése értelmében a 25, 30, illetve 40évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumijutalom jár. A jubileumi jutalom 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén 5 haviilletménynek megfelelő összeg. A Kjt. 78. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Jogutód munkáltató – közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam április végéig egy minisztériumban. Április 30-án közös megegyezéssel megszűnt a közszolgálati jogviszonyom, és a megegyezésben egyúttal négyhavi illetmény kifizetéséről is megállapodtam a munkáltatómmal. Az említett illetmény kifizetésére máig nem került sor. A munkáltatóm megszűnt, és több új minisztérium is jogutódjaként került megjelölésre. Kérdésem, hogy kitől követelhetem elmaradt járandóságomat?
Részlet a válaszából: […] ...a feltétellel, hogy a munkavállalórakedvezőbb feltételeket állapít meg. Ezért fontos a jogcím, mert példáulvégkielégítés nem, de jutalom fizethető, előbbi esetében így közös megegyezéskikötése érvénytelennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.