Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...irány­adó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]; azaz az így meghozott döntések különösen nem valósíthatnak meg joggal való visszaélést, illetve nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét.A munkaviszonnyal, így különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása a szünetelés tartamával

Kérdés: A cégünk egyik alkalmazottjával 2015. de­cember 31. napjáig tartó határozott idejű munkaszerződést kötöttünk. Most ez a munkavállaló el szeretne menni négy hónapra külföldre nyelvet tanulni, amit mi támogatnánk is, ezért hajlunk arra, hogy elengedjük fizetés nélküli szabadságra erre az időre. Viszont cserébe szeretnénk, ha ennyivel tovább nálunk maradna még. Ilyen helyzetben van mód a határozott idő meghosszabbítására a fizetés nélküli szabadság időtartamával?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bek. c) pont]. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítására az Mt. lehetőséget ad, azonban szigorú feltételeket támaszt a joggal való visszaélés elkerülése érdekében. E körben mindenekelőtt ki kell emelni, hogy a határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...biztosított juttatástól. Ilyen esetben – ha van bérkiesés – már felvethetőek aggályok az alapelvek kapcsán, különös tekintettel a joggal való visszaélés tilalmára (Mt. 7. §).Végül, a munkáltató munkaviszonyból eredő egyik fő kötelezettsége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.