Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
Részlet a válaszából: […] ...nem folytató természetes személy, ha nem végez általánosforgalmiadó-köteles tevékenységet, és nem rendelkezik adóazonosító számmal, jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Utazási költségtérítés munkába járáshoz

Kérdés: Egy bt.-nél vagyok alkalmazott határozott idejű munkaszerződéssel. Munkahelyem 15 km-re van a lakóhelyemtől. Busszal járok, útiköltség-térítést nem kapok. Az lenne a kérdésem, hogy járna-e nekem ilyen költségtérítés? A munkáltatóm nem tudná-e valamilyen formában visszaigényelni, ha fizetné a munkába járásom költségét?
Részlet a válaszából: […] ...hosszú várakozással vehető igénybe, vagy a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes azt igénybe venni, a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerinti saját gépkocsi használatához járó üzemanyag-támogatás illeti meg a munkavállalót, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Egyszerűsített foglalkoztatás és ápolási díj

Kérdés: Ápolási díjban részesülőt lehet-e foglalkoztatni egyidejűleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg, valamint mezőgazdaságiőstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származóbevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni. Nem minősül ellenértéknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...illetve ennek elhárításávalösszefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Amunkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál – mind a pénzben,mind a természetben megállapított – elmaradt munkabért, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.