Csökkentett munkaidő és a társadalombiztosítás ellátásai

Kérdés: A vírus miatt számos munkavállalónkkal részmunkaidős munkaszerződésre tértünk át, többségében 4 és 6 órás napi munkaidővel, az alapbérek arányos csökkentése mellett. Érdeklődnénk, hogy milyen hatással lehetnek ezek a munkaszerződés-módosítások a munkavállalók társadalombiztosítási helyzetére?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati időt szerez. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával [Tny. 39. § (1) bek.]. 2020-ban a 367/2019. Korm. rendelet szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkanélküli-ellátás ideiglenesen?

Kérdés: Több mint 3 évig Írországban, illetve az ír cég részéről kiküldetésben fél évig Ausztriában is végeztem tevékenységemet, mielőtt megszüntették volna munkaviszonyomat. Úgy tudom, hogy az álláskeresési ellátást a lakóhelyem szerinti államban, azaz Magyarországon vehetném igénybe, azonban az ír cég nem állította ki az ehhez szükséges igazolásokat. Mi a teendő ilyenkor?
Részlet a válaszából: […] ...segélymegállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamábanszerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagyátlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli-ellátásra vonatkozóbizonyíték rendelkezésre nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Egészségkárosodott személy – az átmeneti járadék melletti jövedelem

Kérdés: Átmeneti járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? Hathavi átlag bruttó minimálbérnek (73 500) a 80%-a vagy a nettó minimálbér 80%-a, de azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 89 500 Ft – 80%-a? Átmeneti járadékom összege 71 000 Ft. Mit kell figyelnem, hogy az átmeneti járadékom ne szűnjön meg?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 18. §-a alapján. A 22. § tartalmaz egy 2010. évre vonatkozó"moratóriumot", ez alapján nem kell a járadék említett jövedelemhatár túllépésemiatti megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket 2010. december 31-éigalkalmazni azon járadékosok esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Részmunkaidő – a nyugdíjra jogosító szolgálati idő szempontjából

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj és a szolgálati idő kiszámításakor annak tényét, hogy a munkavállaló 2008. 09. 01-jétől 2010. 06. 30-ig hatórás részmunkaidőben volt foglalkoztatva? (A nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladta a mindenkori minimálbér kétszeresének összegét.) Jelent-e különbséget, ha a részmunkaidős foglalkoztatás négy órában történik?
Részlet a válaszából: […] ...időként figyelembe. Ebben az esetben aszolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapjátképező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával. Teháta Tny. 39. § (1) bekezdése alapján a részmunkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Rendszeres szociális járadékban részesülő foglalkoztatása 2010-ben

Kérdés: Egy rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló (aki 2002 óta kapja ezt a juttatást, 50%-os munkaképesség-csökkenése van) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak rá? Szerintem 2010. december 31-ig nem vonatkozik rá keresetkorlátozás, mivel az ellátását 2008 előtt állapították meg. Bárhol tettem fel ezt a kérdést, egyértelmű választ nem kaptam, illetve megoszlottak a vélemények. Egy másik, a fentiekkel kapcsolatos kérdés: egy 2002 óta rendszeres szociális járadékban részesülő személy (született 1959-ben) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? (Szerintem semmilyen, mert az ellátását 2008 előtt állapították meg.)
Részlet a válaszából: […] ...22. § (7) bekezdése kimondta, hogy a fenti személyek járadékravaló jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértékemiatti megszüntetésére 2009. december 31-éig a 2007. december 31-én hatályosrendelkezéseket kell alkalmazni.2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Rehabilitációs járadék mellett szerezhető jövedelem

Kérdés: Ideiglenes rehabilitációs járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? A hathavi átlag bruttó minimálbér (73 500 Ft) 80%-a, vagy a nettó minimálbér 80%-a? De azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 2010-ben 89 500 Ft – nettó vagy bruttó összegének 80%-a. Rehabilitációs járadékom 71 000 Ft, egy másik közlönyben pedig ennek 90%-át írják. Pontosan mit kell figyelnem, hogy a járadékom ne szűnjön meg, mellette mennyi jövedelmet szerezhetek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, ha a keresőtevékenység folytatása esetén a járadékbanrészesülő három egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóvalés a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett- keresetének, jövedelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...illetve ennek elhárításávalösszefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Amunkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál – mind a pénzben,mind a természetben megállapított – elmaradt munkabért, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése

Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
Részlet a válaszából: […] ...nem érő – nyugdíjas (vagyis az, akinek azegészségkárosodása 50-79 százalékos),– 6 egymást követő hónapra vonatkozó – a személyijövedelemadóval és a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal(egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a munkavállaló Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerint számítottkeresete, illetve jövedelme [vagyis az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?

Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónak az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerintszámított keresete, illetve jövedelme (vagyis az a járulékalapot képezőjövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – ajárulékfizetési felső határ figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.