Japán tanár magyar katedrán – a foglalkoztatás előfeltételei

Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...nem folytató természetes személy, ha nem végez általánosforgalmiadó-köteles tevékenységet, és nem rendelkezik adóazonosító számmal, jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Rendszeres jövedelem családi pótlékra jogosultság esetén

Kérdés: Családi pótlék megállapításakor a felsőoktatásban tanuló gyermekem részmunkaidőben (4 órás, 3 havi munkaidőkeret) dolgozik szerződéssel. Ez rendszeres jövedelemnek számít, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik [Cst. 12. § (1) bek. a) pont ab) alpont]. Rendszeres jövedelem a legalább három egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál

Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és felsőoktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem adómentesnek minősül [Szja-tv. 1. sz. melléklet 4.4. pont], ezért a magyarországi cégeknek kedvező lehet külföldi diák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...A hallgatók egészségügyi szolgáltatásra a hallgatói jogviszonyuk alapján lesznek jogosultak [Tbj-tv. 16. § (1) bek. i) pont].Személyi jövedelemadó szempontjából adómentes a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...státusz (és ezzel összefüggésben járulékfizetési kötelezettség), ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét [Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.