Kiküldetésre járó díjazás

Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt – több kerületi telephely közül – egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?
Részlet a válaszából: […] ...§). Érdemes kiemelni, hogy a munkavállaló költségtérítési igényét nem érinti az, hogy a munkáltató esetleg nem tudja a személyi jövedelemadó körében költségtérítésként, illetve adómentesen elszámolni a napidíjat (437/2015. Korm. rendelet 4. §).Önmagában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Költségtérítés tartalmának rögzítése

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
Részlet a válaszából: […] ...alpontját!], napi 40 eurónak megfelelő forintösszegben állapítható meg (285/2011. Korm. rendelet 1. §) a költségtérítés a személyi jövedelem­adóra vonatkozó szabályok figyelembevételével. Ugyanakkor akár tételesen, akár átalányként kerüljön is megállapításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály alapján gépjárművel történő munkába járás címén is költségtérítés jár a munkavállalóknak, ha a munkavállaló csak "hosszú várakozással" tudna igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Kérdés: milyen esetek minősülhetnek hosszú várakozásnak? Továbbá, megtérítheti-e a munkáltató a munkavállalók helyi bérletének költségét, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének b) pontjaúgy rendelkezik, hogy a munkavállaló részére a munkába járáshoz amagánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárműveltörténő munkába járás költségtérítése címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.