Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, annak a megítélése, hogy sikerrel járhat-e a perújítási kérelem, teljesen bizonyos választ nem adhatunk, ugyanakkor álláspontunk szerint erre viszonylag kevés esélyt látunk. A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Vezető tisztségviselő visszahívása

Kérdés: Egyesületünkben elnökség működik, amelynek tagjai munkaviszonyban látják el feladataikat. Amennyiben szeretnénk azonnali hatállyal visszahívni az egyik elnökségi tagot, akkor mi lesz a munkaviszonyával, külön meg kell szüntetnünk azt is?
Részlet a válaszából: […] ...visszahívással. A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják [Ptk. 3:25. § (1) bek. c) pont, (2) bek.]. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...közli. Haa tervezett felmondással a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak azegyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha atervezett intézkedés végrehajtása– elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését,amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.