Helyettesítési díj – a kezdőnap

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.
Részlet a válaszából: […] ...Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti [Kttv. 52. § (2) bek.]. A helyettesítési díj a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...koráig kötelező foglalkoztatnirészmunkaidőben. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtásaelőtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelőalkalmazásával kell megállapítani, vagyis a részmunkaidő kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Közalkalmazott pótszabadsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk sérelmezi, hogy – miután csak kinevezése előtt nem sokkal szerezte meg a mostani munkaköréhez szükséges képesítését korábbi munkaviszonya alatt – alacsonyabb fizetési fokozata folytán kevesebb a pótszabadsága, mint a vele azonos munkakört betöltő, a képesítéssel régebben rendelkező kollégáinak. Szerinte ez a megkülönböztetés alkotmányellenes is, mert munkaviszonyban az életkora alapján hosszabb tartamú alapszabadsággal rendelkezne, mint amennyi közalkalmazottként együttesen az alap- és pótszabadsága. Alapos-e munkatársunk panasza? Az eltérés miatt ugyanis az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz kíván fordulni.
Részlet a válaszából: […] ...differenciálását. Az Mt. és a Kjt.a munkavállalók két valóságos csoportjára vonatkozóan szab meg – többek közötta bérre, az illetményre és a rendes szabadságra – eltéréseket, és ezek nemtekinthetők diszkriminációnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.