Veszélyességi pótlék az egészségügyben

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Dolgozónk urológiai osztályon dolgozik, ahol hólyagtumoros betegek citosztatikus kezelését végzi. Állítása szerint előző munkahelyén ezért a tevékenységért veszélyességi pótlékot kapott. Létezik ilyen jogszabály, ami előírja a veszélyességi pótlék adását erre a tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] ...ír elő. Ugyanakkor az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy számára az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások adhatók, melyek feltételeit és mértékét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Laboratóriumi asszisztens besorolása a közegészségügyben – az egyenlő bér elve

Kérdés: Ügyfelem általános laboratóriumi asszisztensként végzett és szerzett szakképesítést 1988-ban. Ezt megelőzően egészségügyi szakközépiskolában érettségizett. 34 éve dolgozik laboratóriumi asszisztens munkakörben (FEOR: 3321), az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Végzettsége, képzettsége alapján "D" fizetési osztályba sorolta be a munkáltató, munkaköre, kompetenciája, feladatai megegyeznek azon munkavállalókéval, akik gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséget (OKJ 54-725-04) szereztek, és kerülnek ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatásra. Ezen OKJ-s végzettség ugyanakkor "E" fizetési osztályba tartozik. Ügyfelem többször kérte a munkáltatóját, hogy azonos bérben részesítse, mint az OKJ-s képzésben részt vetteket, de elutasítást kapott. Megfelelő-e a "D" fizetési osztályba besorolás és a FEOR: 3321 (Általános egészségügyi asszisztens) meghatározása, figyelemmel a hatályos jogszabályi környezetre? Az egyenlő bér elve szempontjából a sajátos szempontokat az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint még akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke, ha eltérő a munkakör, illetve a munkaköri leírás, de a két munka a törvényben felsorolt szempontok alapján egyenlő értékűnek tekinthető. Az EBTT az egyenlőértékűség vizsgálatánál tehát a ténylegesen végzett munkatevékenységet tekinti elsődlegesnek, álláspontja szerint, ha ebben a tekintetben az összehasonlíthatóság megáll, akkor olyan szempontok, mint például a munkavállalók közötti szakképzettség, tapasztalat szempontjából fennálló különbségek, másodlagosak – kivéve, ha ezeknek tényleges kihatása van az elvégzett munka minőségére, mennyiségére. Mint azt a fentiekben említettem, ügyfelem tevékenysége, felelőssége, a munka természete, a munkakörülmények teljesen megegyeznek az OKJ-s képzésben részt vett dolgozókéval, de míg ők "E" osztályba kerültek besorolásra, addig az ügyfelem átsorolási, illetve béremelési kérelme elutasításra került.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásban is helyes. Az egyenlő bér elvének ebben a kérdésben azért nincs jelentősége, mert a besorolás jogszabályon alapul, így az illetmény meghatározása nem a munkáltató egyoldalú döntésének eredménye. Emellett, a következetes bírói gyakorlat szerint, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Műszakpótlék egy műszakos beosztás esetén

Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...fenntartású egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában az országos kórház-főigazgatót felhatalmazza az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetményen felül járó további díjak meghatározására. Az egyéb egészségügyi szolgáltatóknál e díjak feltételeit és mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Takarítók besorolása egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Intézményünkben egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatunk takarítókat. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő besoroláskor mely jogviszonyok vehetők figyelembe a takarítók esetében a helyes fizetési fokozatba történő besoroláskor?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozók által ellátandó feladatokban [Eütev.tv. 4. § a) és b) pontok]. Az Esztjv. szerint az egészségügyben dolgozó személyek illetményét a felek szabad megállapodása határozza meg az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével. Csupán az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Védőnői pótlék közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: 2020. augusztus 1-jétől területi védőnőt alkalmazunk közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapbért a 256/2013. Korm. rendelet 7. sz. mellékletének az egészségügyi szakdolgozók, egészségügyben dolgozók, valamint védőnők bértáblája F/13 fizetési szint szerint megállapítottuk. Emellett a 43/1999. Korm. rendelet 21. §-ának (11) bekezdésében rögzített területi pótlékot is megkapja. Az alapbér + területi pótlék javadalmazáson felül jogosult-e a 43/1999. Korm. rendelet 76/A. §-ának (4) bekezdése, a 76/D. §-ának (4) bekezdése és a 76/L. §-ának (1) bekezdése szerinti pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...díjazásra jogosult, amelyet a védőnői szolgáltató a védőnői szolgálatban dolgozó védőnőt közvetlenül megillető alapbérének (alapilletményének) kiegészítésére köteles fordítani (a továbbiakban: védőnői kiegészítő pótlék)." Továbbá a 21. § (11)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása

Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszából: […] ...§ (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.