3 talált cikk a veszélyhelyzet , önkormányzat , időtartam kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője – a kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?

Kérdés: A nyugdíjkorhatárt betöltött személyek 268/2022. Korm. rendelet alapján történő továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzetben érvényesülő szabályozásával kapcsolatban kérdezzük: egy közalkalmazott – aki 2022. szeptember 22-én éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz betölti a 65. életévét – határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát meg kell-e szüntetni amiatt, hogy a nyugellátását igényelni tudja, és majd a nyugdíjfolyósítótól kapott határozat alapján vehetjük fel ismét? Amennyiben nem, módosítani kell-e azt határozott idejű jogviszonyra az ellátás megállapításának kezdőnapjától a 12. hónap utolsó napjáig? Ha már egy nyugdíjas személyt veszünk fel, határozott vagy határozatlan jogviszonyban kell kinevezni? Vannak olyan közalkalmazottak, akik a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító 40 évvel rendelkeznek, ezért felmentés folytán 2022. augusztus 31-én szűnt meg a jogviszonyuk. A nyugdíj megállapítását most fogják igényelni. Az új jogszabály miatt ők is vissza szeretnének jönni. Melyik nappal kell felvennünk, illetve vehetjük fel legkorábban ismét ezeket a személyeket? Az új rendelettel kapcsolatban milyen teendők vannak a munkáltató és a munkavállaló részére, mi a következő folyamat?

Kérdés: Építési vállalkozóként a nyári árvízben károsodott ingatlanok helyreállításában vettünk részt. Utóbb felmerült, hogy az általunk határozott ideig foglalkoztatott személyek közül volt olyan, aki közcélú munka keretében állítólag nem lett volna foglalkoztatható, mert időközben álláskeresési támogatásra szerzett jogosultságot. Erről a munkaszerződés megkötésekor és azt követően a munkaviszony fennállása alatt sem volt tudomásunk. Visszakövetelhe­tik-e az érintett személy(ek) munkabéréhez és járulékaihoz adott önkormányzati hozzájárulást tőlünk?