7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kötelező oltás munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Novembertől a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy előírja a munkavállalóinak az oltás kötelező felvételét. Hogyan kell alkalmazni a szabályt, ha munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatjuk a munkavállalókat? A kölcsönbeadó is előírhatja ezt a munkavállalónak, vagy csak a kölcsönvevő? Ha a kölcsönvevő elrendeli a fizetés nélküli szabadságot, akkor az alapján a kölcsönbeadó – egy év elteltével – megszüntetheti azonnali hatállyal a munkaviszonyt?
2. cikk / 7 Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága
Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
3. cikk / 7 Jogutódlás – a jogutód munkáltató utasítására változhatnak-e a munkafeltételek?
Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?
4. cikk / 7 Külföldi kirendelés megtagadása – jogszerű-e a rendkívüli felmondás?
Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával – annak betegsége miatt – napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?
5. cikk / 7 Fizetés nélküli szabadság megszakítása – mikor kell visszavenni a munkavállalót?
Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?
6. cikk / 7 Munkaviszony után – megbízási jogviszony?
Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
7. cikk / 7 Rendkívüli munkavégzés megtagadásáért rendkívüli felmondás
Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.