Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] ...felére köteles mentesíteni őt a munkavégzés alól. A mentesítésnek a munkavégzés alóli mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a közalkalmazott kívánságának megfelelő időben és részletekben kell megtörténnie. Ha a közalkalmazott fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...számára az e törvényben meghatározott juttatások nyújtására. Szakképzési munkaszerződés köthető a teljes szakirányú oktatás időtartamára, vagy évente egy alkalommal 4-12 egybefüggő hétre (az egybefüggő szakmai gyakorlatra).E rendelkezésekből kitűnik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében – a fizetési haladék tartalék időtartama alatt az adós cég, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Passzív féléves, 25 év alatti diákok foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e iskolaszövetkezeti munkaviszonyban a passzív féléves, 25 év alatti diák?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – nem minősül biztosítottnak [Tbj-tv. 5. § (1) bek. b) pont], illetve az ilyen jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Kormánytisztviselői összeférhetetlenség – nincs szükség felmentésre

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnkről kiderült, hogy a kormánytisztviselői munkája mellett létesített egy részmunkaidős munkaviszonyt is. Ezt velünk korábban nem közölte. Jelen esetben kötelezhetjük-e a munkaviszonya megszüntetésére? Ha nem hajlandó erre, akkor felmenthetjük-e emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg [Kttv. 85. § (2) bek.]. Ráadásul, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével, akkor a gyakorolható tevékenység, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Diákmunka érettségi után és szünetelő jogviszony mellett

Kérdés: Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban nappali tagozatos tanuló, hallgató állhat. Meddig foglalkoztatható az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló tagja abban az esetben, ha leérettségizett, és szeptembertől új (felsőoktatási) intézményben lesz nappali tagozatos hallgató? Járnak-e a járulékkedvezmények, ha a hallgató szünetelteti a hallgatói jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...hallgató akkor is állhat iskolaszövetkezeti munkaviszonyban, ha hallgatói jogviszonya szünetel. Mivel azonban a hallgató a szünetelés időtartama alatt nem folytat nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat, a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Szakmai gyakorlatos diák díjazása

Kérdés: Szakmai gyakorlatra fogadunk fiatalokat. Hogyan tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy egy adott szakmai gyakorlatra a nemzeti felsőoktatási törvény vagy a szakképzési törvény rendelkezéseit kell-e alkalmazni, valamint hogy az adott szakmai gyakorlat képzési programhoz kapcsolódik, vagy sem? A két törvény szakmai gyakorlat díjazására vonatkozó szabályozása eltérő. Jól gondoljuk, hogy a szakképzési törvény hatálya alá tartozó képzéseknél a 6 hetet meg nem haladó gyakorlatnál is kell fizetni díjazást a jelentkezőnek? Kérdésünk továbbá, hogy a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó szakmai gyakorlat esetén elegendő-e csak együttműködési megállapodást kötni a felsőoktatási intézménnyel, vagy ezentúl szükséges a hallgatókkal is hallgatói munkaszerződést létesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...által kötött együttműködési megállapodás tartalmazza – többek között – az iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó kiegészítő gyakorlati képzés arányát tanévenként, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)-(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a munkavállaló bármilyen indokból mentesülhet a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, és ennek időtartama is bármilyen hosszú lehet, a pár órás távolléttől a több hónapos külföldi tanulmányútig. Ahogyan arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Tandíj-finanszírozás – a szakképzési hozzájárulás terhére?

Kérdés: Ha egy dolgozónkat felsőfokú oktatási intézményben szeretnénk tovább képezni, akkor van-e lehetőségünk arra, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozzuk a tandíját? Ha van rá mód, akkor hol tudhatjuk meg, milyen konkrét lépéseket kell tenni ennek érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók képzésének költségei levonhatók. Egyfelől a képzésnek megkell felelnie bizonyos tartalmi követelményeknek (pl. minimális időtartama 20óra legyen, ezen belül legalább 70%-ának szakmai vagy a munkakörhöz szükségesnyelvi képzésnek kell lennie), a képzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

GYES-es kismama foglalkoztatásához kapcsolódó támogatás

Kérdés: GYES-en lévő kismamát szeretnék felvenni, milyen állami kedvezmények kapcsolódnak a kismama foglalkoztatásához? Szükséges, illetve lehetséges-e egyáltalán álláskeresőként regisztrálnia magát ahhoz, hogy munkáltatóként igénybe tudjuk venni utána a foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményeket?
Részlet a válaszából: […] ...százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.A Start Plusz kártya kiváltásához és – a kártya alapján – azérvényességi időtartamon belül a munkaadó által igénybe vehető járulékkedvezményheznem szükséges a GYES-en lévő kismama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.