32 cikk rendezése:
21. cikk / 32 Rendkívüli munkavégzés és több műszakos munkarend pótlékai
Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben, délelőtt 6.00-14.00-ig, délután 14.00-től 22.00-ig foglalkoztatjuk. Éjszakai műszak nincs. Egy munkavállalónk a délutáni műszakban dolgozott, de túlórát is teljesített, ami 22.00 óra után ért véget. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen pótlékot kell kifizetni neki? A rendkívüli munkavégzés pótléka mellett éjszakai műszakpótlékot, vagy csak az éjszakai munkavégzés pótlékát? Mi kell fizetni továbbá akkor, ha a délelőtti műszakban dolgozó munkavállaló túlórázik 14.00 óra után?
22. cikk / 32 Műszakpótlék – a jogosultság feltételei
Kérdés: Technológiafejlesztő mérnökeinket egy műszakos munkarendben, fix munkaidő-beosztással (H-P 8.00-16.30) alkalmazzuk. Munkájuk szorosan kapcsolódik az üzemi munkához, ahol három műszakban dolgoznak a kollégák, ezért a betanulási időszakban a technológiafejlesztő mérnökök 1-1 hetet délután (14.00-22.00) és éjszaka (22.00-06.00) is dolgoznak. Erre az időszakra nekik műszakpótlékot kell számfejtenünk (délutános és éjszakai műszakpótlékot), vagy csak az éjszakai munkavégzésre járó 15%-os pótlékot?
23. cikk / 32 Pihenőnapok összevont kiadása
Kérdés: Üzletünkben a munkavállalók teljes munkaidőben (reggel 8-tól délután 17 óráig) dolgoznak, kollektív szerződésünk nincs, és tevékenységünk jellege miatt nem minősülünk rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak. Mivel – a vasárnapi munkavégzések elrendelhetősége érdekében – szeretnénk kihasználni az Mt. 124. §-ban biztosított pihenőnap összevont kiadásáról szóló szabályokat, gyakorlati útmutatást kérünk az Mt. 124. § és a 124/A. § alkalmazására vonatkozóan!
24. cikk / 32 Több műszakos munkarend – ölelkező műszakok
Kérdés: Társaságunk két műszakos, úgynevezett ölelkező munkarendet vezet be. Az I. műszakban 7 órától 15 óráig, a II. műszakban 12 órától 20 óráig dolgoznak a munkavállalók. A munkavállalók természetesen hetente egymást váltják. Kérdésem: kell-e műszakpótlékot fizetni az I. műszakban dolgozónak 14 órától 15 óráig, illetve a II. műszakban 14 órától 20 óráig?
25. cikk / 32 Éjszakai műszakpótlék számfejtése
Kérdés: A kft. több műszakos munkarendben dolgozik, de az egyik üzemrészben csak egy műszak van. A napi munkaidő 8 óra. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a 20 perces munkaközi szünetből 10 percet ledolgoztat úgy, hogy a munkaidőkezdést 10 perccel előbb rendelte el. Az egy műszakos munkarendben dolgozók munkarendje 5.50-től 14 óráig tart. Kérdésem az, hogy a napi 10 perc összeadható-e havonta az éjszakai műszakpótlék számfejtéséhez, ha nem, akkor hogyan lehet, illetve kell-e éjszakai pótlékot számfejteni?
26. cikk / 32 Várandós munkavállaló felmondási védelme és foglalkoztatása
Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a várandós kismama munkaviszonyát rendes felmondással? Foglalkoztatható-e éjszakai műszakban a várandós kismama?
27. cikk / 32 Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága
Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
28. cikk / 32 Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, több műszakos munkarendben (nappali, délutáni és éjszakai műszakban) foglalkoztatnak. Általában hetente két pihenőnapra és egy szabadnapra vagyok jogosult, de ezek mindig más-más napra esnek egy négyhetes időtartamon belül, vagyis négyhetente ismétlődik a munkaidő-beosztásom. Munkáltatóm, ha egész hétre szabadságra kívánok menni, a szabadnapjaimra is kiírja a szabadságot. Mindez törvényes? Hogyan alakul a szabadság kiadása, ha egy héten csak pár napra mennék szabadságra? December 24-én, szerdán reggel leáll az üzem. Mi elméletileg ezen a héten szerdán szabadnaposok vagyunk, csütörtök-péntek fizetett ünnep, de a munkáltatóm december 24-étől december 31-ig szabadságot akar kiírni. Jogszerű az eljárása?
29. cikk / 32 Foglalkoztatás osztott munkakörben
Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
30. cikk / 32 Napi pihenőidő – a kiadás szabályai
Kérdés: A heti munkaidőm 40 óra úgy, hogy napi 10 órát dolgozom hetente négy alkalommal. Nemrég a késő esti órákra beosztott munkavállaló rosszul lett, és engem rendelt vissza a főnököm az aznapi 10 órás munka után, este 10 óra és éjfél között. A munkáltató ugyan kifizette a túlórát, de másnap reggel 9 órakor újra munkába kellett állnom. Tudomásom szerint legalább napi 11 óra egybefüggő pihenőidőre vagyok jogosult, így a munkáltató jogellenesen rendelte el a másnap reggel 9 órás munkakezdést. Helyes-e az álláspontom, ha igen, mit követelhetek a munkáltatótól?