Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat - ugyanúgy, mint a korábbi leveleket - nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott egyik fő kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Ezen túlmenően lényeges kötelezettsége az is, hogy minden olyan tényről, adatról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt

Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 2023. január 1-jei módosítása alapján a munkavállaló, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan, annak időtartama alatt mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez a munkavállaló esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a szabadság lejártát követően a munkavállaló a munkáltató döntése alapján már nem végez munkát, figyelemmel arra, hogy lehetővé sem teszi számára a munkahelyre történő belépést, és erre vonatkozóan a felek – amint az a fentiekből is kitűnik – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Covid-védőoltás – a kötelező beadatás elmulasztásának következménye

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalónkra a 449/2021. Korm. rendeletben foglaltak vonatkoznak. A dolgozó 2021. szeptember 15. napjáig kötelezettségének nem tett eleget, a védőoltást nem vette fel, orvosi szakvéleménnyel mentességét nem igazolta. A munkáltató szeptember 16. napján kelt, a dolgozó által ugyanezen a napon dokumentáltan át is vett írásos felhívásban 15 napon belül az oltás felvételére vagy orvosi igazolás bemutatására kötelezte a dolgozót, a jogkövetkezményekről tájékoztatva. A munkavállaló szeptember 16-án dolgozott, szeptember 17-én fizetett szabadságon volt, majd keresőképtelen állományba vették szeptember 20-án. A 449/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (13) bekezdésében foglaltakat szükséges-e az esetében alkalmazni, vagy jogviszonya azonnali hatállyal megszüntethető 2021. október 1. napjától?
Részlet a válaszából: […] ...első dózisát felvenni [449/2021. Korm. rendelet 1. § (13) bek.]. A szabály nem szól arról, hogy a határidőt megelőzően milyen időtartamban és milyen okból kell fennállnia a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] 1. A Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése értelmében a kulturális intézménynél a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a Módtv. erejénél fogva megszűnik, ha az ajánlattételre meghatározott határidőt követő harminc napon belül a közalkalmazott– írásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadságának első hat hónapjából fennmaradó időszak,– 2019. szeptember 23-ától október 25-éig a szabadság kiadásának időtartama,– 2019. október 26-ától a felmondási idő lejártáig, azaz a munkaviszony megszűnéséig terjedő időtartam (arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] ...megalapozza a munkaviszony azonnali hatályú felmondását. Azzal, hogy a munkavállaló nem értesítette a munkáltatót, hogy az engedélyezett időtartamot meghaladóan marad távol a munkahelyétől, egyfelől nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Távollét bűnügyi közvetítői eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyik munkatársunknak pár hónapja ellopták a laptopját. A rendőrségi meghallgatásán vállalta, hogy az ügy gyors lezárása érdekében közvetítői eljárásra kerüljön sor. A kormányhivataltól idézést kapott a közvetítői eljárásra, ami munkaidőre esik. Ez ilyenkor igazolt távollétnek minősül, vagy a kollégának szabadságot kell kivennie erre a napra? Ha kötelező elengednünk, kell-e valamilyen díjazást fizetni részére e napra, illetve ledolgoztatható-e később ez az időszak? Megteheti-e a munkáltató, hogy az idézés ismeretében módosítja a munkaidő-beosztást, és inkább pihenőnapot oszt be ekkorra?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, illetve az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra [Mt. 55. § (1) bek. i) pont]. Mint látható, a hatósági felhívásra a közvetítői eljárásban való megjelenés ideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Közös megegyezés – évekkel későbbi munkaviszony-megszűnéssel

Kérdés: Határozatlan időre kötött munkaszerződéssel dolgozom egy kft.-nél. 2012 októberében munkáltatóm aláíratott velem egy papírt, hogy 2014. szeptember 30-án közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat. Akkor ezt aláírtam, mert féltem, hogy elveszítem az állásomat. El is feledkeztem a dologról. Hideg zuhanyként ért, hogy a munkáltatóm közölte, lejárt a munkaviszonyom, felmondási pénz és végkielégítés nem jár nekem. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...meg a felek a munkaviszony megszüntetésében, de az Mt.-ben nincs olyan rendelkezés, amely ezt kategorikusan megtiltaná, vagy megszabná ezt az időtartamot. A közös megegyezéses megszüntetésben a felek többek között a munkaviszony megszűnésének időpontjában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Közigazgatási szakvizsga – a kieső időre járó díjazás és költségtérítés

Kérdés: Egy vidéki polgármesteri hivatalban dolgozom. A napokban arról tájékoztattak, hogy a közigazgatási szakvizsga letételére előírt kötelezettségem teljesítésének határideje idén ősszel lejár, ezért válasszak mielőbb szakvizsgaidőpontot. Azt tudom, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően nem sorolnak előre egészen a vizsga megszerzéséig, más különösebb szankció azonban nincs. Milyen javadalmazásra vagyok jogosult az otthoni tanulás, a felkészítő órák, valamint a vizsgák miatt kieső időre, illetve mely költségeket (vizsgadíj, jegyzetek, könyvek stb.) kell állnom?
Részlet a válaszából: […] ...tartoznaka megtérítendő költségek körébe.A 35/1998. Korm. rendelet 6/A. § (5) bekezdése szerint amunkáltató a felkészítő tanfolyam időtartamára köteles a munkavégzés alólmentesíteni a köztisztviselőt, aki erre az időre illetményre jogosult....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
2