18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor
Kérdés: A beosztástól eltérő munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre járó díjazást az adott hónapnál kell elszámolni. Csak az 50%-os bérpótlékot vagy a rendkívüli munkavégzés munkabérét is? Például a munkavállaló májusban 22 x 8 = 176 órára van beosztva. Két munkanapon 12-12 órát dolgozik, az összes ledolgozott órája így 184 óra. Ilyenkor is 176 órára kapja az órabérét és 8 órára 50%-os bérpótlékot, vagy 184 órára kap órabért + bérpótlékot? Ezt a 8 órát hogyan vesszük figyelembe a munkaidőkeret zárásánál?
2. cikk / 18 Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek
Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
3. cikk / 18 Munkavégzési helyre utazás – munkaidő
Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
4. cikk / 18 Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett
Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
5. cikk / 18 Készenlét alatti munkavégzés díjazása
Kérdés: Készenlét alatti munkavégzés esetén jár-e a munkavállalónak vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék, illetve éjszakai bérpótlék, ha a munkavállaló egyébként hétfőtől péntekig két műszakban dolgozik, utána egész hétvégén készenlétben van, amelynek időtartama alatt (vasárnap éjjel vagy egy munkaszüneti napon) 1,5 óra munkát végez?
6. cikk / 18 Rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?
7. cikk / 18 Azonnali hatályú felmondás és a megsértett munkaidőszabályok
Kérdés: Egy fürdőben dolgozom évek óta. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy a munkáltatóm nem biztosítja a megfelelő személyzetet. Több ezer vendégünk van nap mint nap, ennek ellenére nem ritka, hogy egyedül vagyok beosztva. Előfordul az is, hogy több napot dolgozom folyamatosan napi tizenöt órában, és ezt a munkáltatóm ki sem fizeti. Fel akartam mondani emiatt, de nem akarnak elengedni. Azonnali hatállyal felmondhatok, ha ezeket a problémákat leírom?
8. cikk / 18 Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása
Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
9. cikk / 18 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke
Kérdés: A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az a szabály, hogy a munkáltató eldöntheti, kifizeti a túlmunkát, vagy szabadidőt biztosít. Jól értjük-e az alábbiakat? Ha szombaton (szabadnapján) túlmunkára kötelezem, akkor például a következő hét szerdát kiadom helyette pihenőnapnak, és nem kap pótlékot a munkavállaló? Ha szerdán (munkanapján) 12 órát foglalkoztatom a munkavállalót, akkor csütörtökön később kezd, és csak 4 órát dolgozik pótlék fizetése nélkül? A pihenőnapon (pl. vasárnap) végzett munka ellenértékeként jár 1 nap és 50% pótlék? Cégünknél a munkaidő napi 8 óra, 5+2 munkarendben; a munkavállalók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak.
10. cikk / 18 Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása
Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
