4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Munkaidő és szabadság – az elszámolás lehetőségei
Kérdés: A közalkalmazott 12 órás munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgozik. Az elszámolólapján 2020. május hónapra 168 óra munkavégzés és öt nap szabadság (40 órával számolva) szerepel. Így 208 órára jött ki a ledolgozott óra. A májusi kötelező óraszám 160 óra. 208-160 = 48 óra rendkívüli munkavégzés lett elszámolva. Helyes-e így ez az elszámolás?
2. cikk / 4 Pihenőidő alatti rendelkezésre állás
Kérdés: Rendvédelmi szervnél dolgozom közalkalmazottként. A munkáltatóm elvárja, hogy munkaidőn kívül is a hét minden napján 24 órában elérhető legyek saját (tehát nem "céges") mobiltelefonomon, illetve hogy utasítására bármikor (akár az éjszakai órákban) jelenjek meg munkavégzés céljából. A kérdésem, hogy ezek a (korlátozás nélküli) elvárások jogosak-e a munkáltató részéről, köteles vagyok nekik megfelelni? (Mindkét elvárás adott esetben nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető részemről.)
3. cikk / 4 Bálozó pedagógus munkavégzése
Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.
4. cikk / 4 Közalkalmazottak rendkívüli munkavégzése
Kérdés: Jogszerű-e Önök szerint az, ha a közalkalmazottaink rendkívüli munkavégzése esetén a Ktv. 40. §-át alkalmazzuk, azaz általában az egyébként irányadó bérpótlék helyett a végzett munka időtartamával azonos mértékű szabadidőt biztosítunk, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka esetén pedig az elvégzett munka időtartamának kétszeresét adnánk ki szabadidőként?