Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?

Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkáltató egyben köteles megtéríteni azt a költséget, amely a munkavégzésselkapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egyszerűsített foglalkoztatás – utazási költségek

Kérdés: Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerülő ráfordításnak,ezért azokat adóalap-növelő tételként kell figyelembe venni. E rendelkezések afoglalkoztatás napi időtartamára vonatkozó előírást nem tartalmaznak, ezért afoglalkoztató egynapi munkáért a minimálbér napi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet a válaszából: […] ...A 39/2010.Korm. rendelet csupán segíti azzal a gyakorlati jogalkalmazókat, hogy körülírjaa "hosszú várakozás" fogalmát – mint olyan időtartamot, amely a munkavállalószemélyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, ésamely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.