Határozott idejű közalkalmazotti kinevezések – ha egymást követik

Kérdés: Tudomásunk szerint korábban volt egy olyan szabály, hogy ha egy határozott idejű közalkalmazotti kinevezés ugyanabban az intézményben legalább két alkalommal megszakítás nélkül meghosszabbításra kerül, akkor a harmadik kinevezés a törvény erejénél fogva határozatlan idejűvé válik. Valóban létezett-e ilyen – a közalkalmazottak javára szóló – rendelkezés, és ha igen, akkor pontosan miként szólt, és mikor veszítette hatályát, illetve ha az ma is érvényesíthető, akkor vajon alkalmazható úgy, hogy egyes határozott időre kinevezett közalkalmazottakat most határozatlan idejű kinevezés illetne meg?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, akkor e jogviszonyok időtartamát a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor össze kell számítani. Kivételt képez, ha valamely, már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Alpolgármester – a munkáltatói jogkör határai

Kérdés: A település polgármestere lemondott, ugyanezen időpontban szűnik meg a jegyző jogviszonya is nyugállományba vonulása okán. Az alpolgármester jogosult-e a jegyzői pályázat lebonyolítására és az új jegyző kinevezésére?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés]. A megválasztott új polgármesternek és az új jegyzőnek a próbaidő tartama alatt lesz lehetősége együtt dolgozni, és ezen időtartam alatt bármelyikük dönthet akár úgy is, hogy azonnali hatállyal megszünteti a jegyzői közszolgálati jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Határozott idejű kinevezés – a meghatározott feladat

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztó objektív okok,b) az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok maximális teljes időtartama, illetvec) az ilyen szerződések vagy jogviszonyok megújításának száma.A Kjt. megoldása a fenti a) pontot valósítja meg:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Próbaidő kikötése határozott idejű közalkalmazotti jogviszonynál

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk helyettesítése céljából határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesítünk. A határozott idő tartama két és fél hónap. A Kjt. 21/A. §-a alapján kötelező a három hónap próbaidő kikötése. Ha a közalkalmazotti jogviszony tartama nem éri el a három hónapot, mennyi próbaidőt köthetünk ki jogszerűen? Lehet-e a közalkalmazott a jogviszonyának egésze alatt próbaidőn, vagy a próbaidő csak a jogviszonynál rövidebb ideig tarthat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Kjt. általánosságban három hónap próbaidő kikötését rendeli el, annak tartama értelemszerűen nem terjedhet túl a jogviszony időtartamán. Ebből következően a két és fél hónapos közalkalmazotti jogviszony esetén eleve nem lehetséges, és nincs is értelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.