Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat - ugyanúgy, mint a korábbi leveleket - nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott egyik fő kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Ezen túlmenően lényeges kötelezettsége az is, hogy minden olyan tényről, adatról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Igazolatlan távollét tartama nem jogosít szabadságra

Kérdés: Munkavállalónk több hete nem jelent meg munkavégzésre, telefonon, e-mailen, postai és egyéb úton többször próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, sikertelenül. Az álláspontunk szerint az azonnali hatályú felmondást ez megalapozza. Ezen időszak alatt igazolatlan távollétet rögzítettünk számára. A szabad­ságmegváltást lehet-e ebben az esetben csak arra az időszakra számolni, amikor még munkavégzés volt, vagy kötelező az igazolatlan távolléte idejére is megváltani a felgyülemlett szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...a munkában töltött időt kell figyelembe venni. Az Mt. pontosan meghatározza, hogy mely időszakok tekintendők munkában töltött időnek azon időtartamokból, amely alatt a munkavállaló egyébként ténylegesen nem végez munkát, és rendelkezésre állási kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszából: […] ...nap (Mt. 48. §). A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete közötti időszakban – legyen az bármilyen rövid vagy hosszú időtartam – már vannak olyan kötelezettségek, melyeket a feleknek be kell tartaniuk. Így általános szabály szerint a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetését (lásd az első fordulatot) (LB Mfv. I.10.036/2000/2.), az ítélkezési gyakorlat azonban nem határoz meg egy olyanegzakt időtartamot, amelynek eltelte teljes bizonyossággal megalapozza arendkívüli felmondást. Megítélésünk szerint ugyanakkor viszonylag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.