Hivatali út vagy kiküldetés

Kérdés:

Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?

Részlet a válaszából: […] ...és indokolt költségeket [Mt. 51. § (2) bek. a) pont]. A költségtérítés általános szabálya mellett, a belföldi kiküldetés időtartamára a munkavállalónak többletköltségei fedezetére – jogszabály alapján – költségtérítés (napidíj) jár. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, továbbá a betegség miatti keresőképtelenség idejére felmondási korlátozás védi őt. A keresőképtelenség első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ennek során az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Munkavégzés alóli mentesítés időtartama véradás esetén

Kérdés: Megtehetné-e a munkáltató, hogy a telephelyén szervezett véradás esetén (munkaszervezési nehézségek miatt) mindössze egy óra időtartamra mentesítse a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól, és nem az Mt. által előírt legalább négy órára (annak ellenére, hogy az Mt. 55. §-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)? A munkáltató mindezt arra való hivatkozással tenné, hogy a véradás során nem kellene időt fordítani a vérgyűjtést végző helyére oda- és a munkahelyre történő visszautazásra (sőt a munkavállalónak utazással kapcsolatos pluszköltsége sem keletkezik).
Részlet a válaszából: […] ...mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra. E rendelkezéstől a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el [Mt. 43. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén

Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...összeg illeti meg. Ha azonban a felmentés tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult (ilyen a keresőképtelen betegség időtartama is), akkor ez az összeg nem terheli a munkáltatót [Mt. 63. § (2) bek.]. Ezen túlmenően a munkavállalót – feltéve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Felmondási idő számítása keresőképtelenség idején

Kérdés: Táppénzen voltam már, amikor a felmondásomat megírtam. A harminc nap felmondási időbe beleszámít-e ez az időszak, vagy kérheti a munkáltató, hogy dolgozzam le a felmondási időt ezt követően?
Részlet a válaszából: […] ...idején közölte a munkáltatójával. A felmondási idő ebből következően már a keresőképtelen betegsége idején elkezdődött, és annak időtartama alatt is folyamatosan telik. Ezért a munkáltató nem kérheti jogszerűen azt, hogy utóbb a keresőképtelensége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Ápolási díj folyósításának ideje

Kérdés: A közalkalmazotti besorolásnál figyelembe lehet venni azokat az időtartamokat, amikor a munkavállaló ápolási díjban részesült?
Részlet a válaszából: […] ...és nem munkavégzésre irányuló jogviszony. A Szoc. tv. 44. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor az ápolási díj folyósításának időtartamát a nyugdíj szempontjából szolgálati időre jogosító időnek ismeri el, hiszen az ápolási díjban részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] ...egy adott hónapban mennyi munkaórát szeretne dolgozni, de épp a munkaidő beosztásának kötelezettsége miatt a munkáltatónak hosszabb időtartamban célszerű gondolkodnia – praktikusan 6 hónapban vagy 26 hétben, mivel erre a tartamra munkaidőkeret elrendelhető [Mt. 94....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...Az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Az említett időtartamokat arányosan kell számítani, ha a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony év közben kezdődött, a naptári év csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében – a fizetési haladék tartalék időtartama alatt az adós cég, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.
1
2
3
4