10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Hallgatói gyakorlatra járó díjazás
Kérdés: Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?
2. cikk / 10 Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál
Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
3. cikk / 10 Hallgatói munkaszerződés szakmai gyakorlatra
Kérdés: 2013-ban egy egyetemi hallgatót négy hét szakmai gyakorlatra fogadna a vállalatunk. Milyen szabályok vonatkoznak ebben az évben a szakmai gyakorlatosokra? Milyen feltételekkel fogadhatjuk a hallgatót?
4. cikk / 10 Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett
Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
5. cikk / 10 Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya
Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
6. cikk / 10 Három műszakos munkarend és a munkaszüneti nap
Kérdés: A három műszakos munkarendben (06-14, 14-22, 22-06 óra) foglalkoztatott, adott heti beosztása szerint éjszakai műszakban dolgozó munkavállalónak a munkabérén és a műszakpótlékán túl jár-e további díjazás arra az időtartamra (00 órától 06 óráig), amely számára már a hét utolsó munkanapját követő munkaszüneti nap? Ilyenkor tehát az éjszakai műszakos munkaidő vége (00 órától 06 óráig) "belecsúszik" egy munkaszüneti napba (pl. március 15.).
7. cikk / 10 Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése
Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
8. cikk / 10 Határozott idejű munkaszerződések meghosszabbítása
Kérdés: Egy kft. munkavállalóival határozott idejű munkaszerződést köt egy évre. Ezeket évente újra megköti, "meghosszabbítja". A határozott idejű munkaszerződés lejártakor a dolgozónak ki kell-e adni a "kilépős" lapokat? Meddig "hosszabbíthatók" így a munkaszerződések? Milyen munkajogi következményei vannak ezen esetnek?
9. cikk / 10 Munkavégzés a határozott idejű munkaviszony lejártát követően
Kérdés: Az egyik régóta nálunk dolgozó munkavállalónk határozott idejű jogviszonnyal rendelkezett, azonban annak lejártát követően is tovább dolgozott anélkül, hogy új munkaszerződést kapott volna, mivel a közvetlen felettese arról biztosította, hogy a továbbiakban is szükség van a munkájára. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződést még nem kötötték meg vele, munkabért sem számfejtettek a részére. A munkavállaló most követeli a munkabérét. Jár-e neki munkabér annak ellenére, hogy nincs is munkaszerződése?
10. cikk / 10 "Próbamunka" – jogszerű az eljárás?
Kérdés: Telefonos ügyfélszolgálatunkra új kollégákat kerestünk, és úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők képességéről egy próbanap keretében győződünk meg. A meghallgatást követően behívtuk az alkalmas jelölteket, hogy a profilunkba tartozó termékeket egy próbamunkanapon kínálják az üzleti partnereink részére. A későbbi feladatuk is ehhez hasonló lett volna. A próbanap után munkaszerződést kötöttünk a két legrátermettebb munkavállalóval, azonban két másik elutasított jelölt perrel fenyegetett meg minket, és követelik az "elvégzett munka ellenértékét". Arra alapítják a követelésüket, hogy az általuk ajánlott termék egy részét a hívásokat követően megvásárolták a partnerek. Az eljárásunk alapján támasztható-e velünk szemben bármilyen igény? A munkaviszony keretében foglalkoztatott ügyfélszolgálatos alkalmazottainknak egyáltalán nem jár jutalék az értékesítések után...