Bérpótlékalap meghatározása munkáltatói szabályzatban

Kérdés: Cégüknél a termelésben dolgozókat órabérben foglalkoztatjuk, és az alapbéren felül minőségi bónuszban is részesülnek. A bérpótlékok alapját az alapbér és a minőségi bónusz együttesen képezik. Azonban ez sem a munkaszerződésekben, sem belső szabályzatban nincs rögzítve, kollektív szerződés nincs, szokásjog alapján történik így, hosszú évek óta. Amennyiben a cég meg kívánná szüntetni ezt a gyakorlatot, és a továbbiakban csak az alapbér figyelembevételével szeretné fizetni a bérpótlékokat, hogyan tudná ezt szabályosan megtenni? Az egyoldalú kötelezettségvállalás [Mt. 16. §] vonatkozik erre az esetre, tehát a munkáltató szabályosan csak akkor állhatna el ettől a gyakorlattól, ha körülményeiben olyan lényeges változás következne be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna? Mivel az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása szükséges ahhoz, hogy a bérpótlék számítási alapja ne (csak) az egy órára járó alapbér legyen, a jövőben a munkaszerződésekben rögzíteni kellene a fentiek szerint alkalmazott gyakorlatot? Ha jól gondolom, munkáltatói szabályzatban való megállapítás ehhez nem elegendő.
Részlet a válaszából: […] ...megszüntethető feltétel nélkül. Ugyanakkor, ha a vállalást a munkáltató nem kötötte feltételhez, vagy nem állapított meg időtartamot, amelyre vonatkozott (pl. belső gyakorlat kialakítása miatt határozatlan idejű a vállalás), akkor a (régi, 1992-es Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Munkaidő és szünetek képernyő előtt

Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?
Részlet a válaszából: […] ...10 perc szünet munkaidőnek minősül, ezalatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli, és díjazás illeti meg rá. Ez az időtartam csak a képernyő előtti munkavégzés, de nem a munkaidő megszakítása, amely alatt a munkavállaló más, nem képernyő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Egyeztetés során létrejött megállapodás

Kérdés: A munkáltatónknál két szakszervezet működik, amelyek közül az egyikkel, a régebbivel, évekkel ezelőtt kollektív szerződést is kötött; jelenleg pedig szintén ez a régi szakszervezet jogosult önállóan kollektív szerződés megkötésére. Az új szakszervezet ugyanakkor sérelmezett bizonyos munkáltatói intézkedéseket, különösen a bónuszrendszert, és ennek a feloldása érdekében a munkáltató, illetve a két szakszervezet megállapodást kötött, amiben a bónusz feltételeit rögzítették; ez viszont nem a kollektív szerződés módosításaként történt. A munkáltató most úgy döntött, hogy a bónusz feltételeit megváltoztatja. Megteheti ezt egyoldalúan, vagy ehhez ismét egyeztetni kell a szakszervezetekkel?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalástkezdeményező fél írásba foglalt álláspontjának a másik fél részére történőátadásával indul. Az egyeztetés időtartama alatt, de legfeljebb hét napig avita alapjául szolgáló intézkedést végrehajtani nem lehet, továbbá a feleknektartózkodniuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Betegnek nem jár fizetésemelés?

Kérdés: Cégünk új vezetése a fizetésemelés feltételeit és a bónuszt újra kívánja szabályozni. Ennek során a fizetést, illetve emelést kizáró tényezőként kívánják rögzíteni a tárgyévben 10 munkanapot meghaladó betegszabadság időtartamát. Munkaügyesként kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ez jogszerű-e?
Részlet a válaszából: […] E kérdések a munkabér megállapításának körébe tartoznak (abónusz is egyfajta teljesítménybér-forma). A munkabér az elvégzett munkaellenértéke, mértékének tehát az elvégzett munka értékéhez kell igazodnia. Abérmegállapítás elveinek meghatározásával az Mt. 142/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.