Szabadság kiadása részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: A munkavállalót heti 24 órában, egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása alapján hétfőn, kedden és szerdán napi 4 órát, csütörtökön napi 12 órát dolgozik, így adja ki munkaideje a heti 24 órát. Hogyan kell elszámolni a szabadságát, mennyi nap szabadságot, illetve óraszámot, távolléti díjat számoljunk neki, amennyiben csak csütörtökön vagy csak kedden van szabadságon egy héten, illetve, ha a hét minden munkanapján, hétfőtől csütörtökig szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...Ha pedig csak keddre kér szabadságot, az 4 óra; ha csütörtökre, akkor 12 óra teljesített munkaidőt kell elszámolni, és ezzel egyező időtartamra jár számára a távolléti díj is. Mivel a kérdéses esetben 4,8 óra jelent egy nap szabadságot, a keddi nap 4/4,8, azaz 0,84 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szabadság az egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?
Részlet a válaszából: […] ...Az akár évi 120 napra létesíthető idénymunka esetében [Efotv. 2. § (1)-(3) bek.] azonban ki kell számítani a munkaviszony időtartamára időarányosan járó mértéket, és e szabadságot természetben ki is kell adni a munkavállalónak a jogviszony fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Szabadságkiadás előzetes közlése

Kérdés: Szabadság esetén 7 nappal rendelkezik a munkavállaló, a többivel a munkáltató. A munkavállalónak és munkáltatónak is 14 nappal előre be kell jelenteni, ha szabadságra akar menni vagy akar küldeni valakit?
Részlet a válaszából: […] ...első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, azaz ennyi időtartam felett a munkavállaló rendelkezik. A hét munkanap arányosan alkalmazandó, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Ez alól csak az apai pótszabadság jelent kivételt. A számításnál a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Jelen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Szabadságkiadás törvényi szabálytól való eltérés a kollektív szerződésben

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 121. számában a 2375. választ szeretném megérteni, mint szakszervezeti tisztségviselő. Az utolsó előtti mondat – véleményem szerint – ellentétes a hivatkozott 122. § (3) és a 135. § (2) bekezdéssel. Az én olvasatomban a 135. § (2) bekezdésének j) pontja arról szól, hogy a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ha én értem rosszul, kérem, adjanak más megközelítésű magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló javára is tilos az eltérés. Ezek mellett csak a munkavállaló javára lehet eltérni a szabadság legrövidebb egybefüggő időtartamára, az életkori pótszabadság tárgyévet követő kiadására és a szabadság elszámolására vonatkozó szabályoktól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Műszakpótlékra való jogosultság – a rendszeresség kérdése

Kérdés: A munkavállaló havi munkanapjainak száma 22. Beosztás szerinti munkaidejének kezdete egyszer reggel 7, négyszer reggel 8, tizenötször délelőtt 10, és kétszer délután 14 óra. Jogosult-e műszakpótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló hosszas betegsége miatt a fenti beosztás mellett a tárgyhónapban összesen 5 munkanapot dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek akkor kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Távolléti díjra való jogosultság munkavégzés alóli felmentés esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2013. március 29-én írásban benyújtott felmondásában bejelentette, hogy a következő munkanaptól munkaviszonyát felmondja, és kérte, hogy tekintsünk el a felmondási idő ledolgozásától. Indoklásként azt írta, hogy végzettségének jobban megfelelő munkát talált. Tapasztaltuk, hogy az ilyen esetekben, a munkavállaló visszatartása esetén a munkáját már nem végzi ugyanolyan intenzitással, ezért a felmondási idő egészére felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben is ki kell fizetnünk a harminc nap felmondási időre járó bért? Nincs mód arra, hogy az ilyen eseteket kivédje a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.].A felmondási idő alatt, a munkavégzés alóli felmentés időtartamára vonatkozóan csak a munkáltató felmondása esetén tartalmaz konkrét rendelkezést a törvény. A munkáltatói felmondáskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Betegszabadság

Kérdés: Ha a munkavállalónak év közben kezdődik és szűnik meg a munkaviszonya, mert határozott időre szóló szerződést kötnek vele, hogyan kell kiszámítani a betegszabadságot, és ebben az esetben az év végéig kell arányosítani, vagy csak a munkaviszony végéig? A törvény 126. §-ának (3) bekezdése csak az év közben kezdődő jogviszonyt említi.
Részlet a válaszából: […] ...csak 3 hétre létesülnek. Az is ellentmondásos, hogy így a határozott idejű munkaviszonyban járó betegszabadság mértéke nem a jogviszony időtartamától, hanem a kezdő időpontjától függ. Például a július 1-jén kezdődő 3 hónapos munkaviszonyban 8 munkanap jár, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.