5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Munkavégzés alóli mentesítés időtartama véradás esetén
Kérdés: Megtehetné-e a munkáltató, hogy a telephelyén szervezett véradás esetén (munkaszervezési nehézségek miatt) mindössze egy óra időtartamra mentesítse a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól, és nem az Mt. által előírt legalább négy órára (annak ellenére, hogy az Mt. 55. §-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)? A munkáltató mindezt arra való hivatkozással tenné, hogy a véradás során nem kellene időt fordítani a vérgyűjtést végző helyére oda- és a munkahelyre történő visszautazásra (sőt a munkavállalónak utazással kapcsolatos pluszköltsége sem keletkezik).
2. cikk / 5 Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor
Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
3. cikk / 5 Pihenőidő biztosítása egyéni védőeszköz viselése esetén
Kérdés: Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?
4. cikk / 5 Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban
Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
5. cikk / 5 Munkáltató személyében bekövetkező változás kritériumai
Kérdés: 2012 októberében végelszámolással megszüntettük cégünket, melyen keresztül több kollégával nőgyógyászati magánrendeléseket végeztünk. A céget törölték, az ott dolgozó recepciós munkaviszonya megszűnt. Időközben alapítottunk néhányan egy új céget, tevékenységi körünk azonos. A volt recepciósunk megkeresett minket és felszólított, hogy állítsuk helyre a munkaviszonyát, mert szerinte munkáltatói jogutódlás történt. Kérését elutasítottuk, mert semmilyen jogügylet nem jött létre a két cég között, és az Mt. alapján a jogutódláshoz valamilyen jogügylet is szükséges. A volt munkavállaló mégis bírósághoz fordult. Megalapozott lehet a követelése az új cégünkkel szemben?