6 talált cikk a mérlegelési jogkör , adó , hozzátartozó kifejezésre

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Kérdés: Adott munkavállaló tartózkodási helyéről napi munkába járásra 15 Ft/km útiköltség-térítést kap. Ugyanez a munkavállaló az állandó lakóhelyére minden hétvégén hazautazik. Jól gondoljuk, hogy a napi munkába járást és a hétvégi hazautazást is téríthetjük neki attól függetlenül, hogy mindkettő autóval történik?

Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?

Kérdés: Intézményünk egyik munkavállalója kérelmezte a gépkocsival történő bejárást. A munkavállaló közigazgatási határon belül lakik, az utazási költségtérítés kérelmének indokaként 8 éves SNI-diagnózissal rendelkező gyermekére hivatkozik, akinek speciális ellátása a kerületben nem megoldható. Gépkocsi-költségtérítését a lakóhelytől a gyermeke speciális ellátását biztosító intézménybe és onnan a munkahelyére történő útvonallal kérelmezte. Kifizethető-e részére az utazási költségtérítés úgy, hogy nemcsak a lakóhelyétől a munkahelyéig, hanem beteg gyermekére tekintettel a gyermek iskoláját érintve érkezik a munkavégzési helyére?

Kérdés: Egyik telephelyünkön rendszeressé vált, hogy a kollégák elkérik magukat munkaidőben, és ekkor intézik hivatali ügyeiket, vagy a gyermekek iskolájába, óvodájába sietnek fogadóórára. Erre az időre fizetés nélküli szabadságot írunk ki nekik, de ez nem tűnik elég visszatartó erőnek. Megtilthatjuk-e ezeket az eltávozásokat, és mondhatjuk-e, hogy ezeket a teendőiket intézzék a szabadságuk alatt?

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?