10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Béren kívüli juttatások egységessége
Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
2. cikk / 10 Jutalékcsökkentés és az utólagos számlasztornózás
Kérdés: A bútorárukkal kereskedő cég forgalmi jutalékot fizet az értékesített áruk után az eladó(k) részére. A jutalékra való jogosultságukat a munkaszerződés tartalmazza. A munkáltató jutalékrendszere irányadó szabályzat értelmében "[a] Munkáltató jogosult az ígért jutalék összegét csökkenteni, amennyiben a megrendelt (vagy kifizetett) árut a vevő bármilyen okból sztornózza". A gyakorlatban ez úgy működik, hogy amennyiben a vevő visszaviszi az árut, az arra korábban kifizetett jutalékot a munkavállaló éppen "megtermelt" jutalékából levonják, vagyis az ebben az időszakban történt eladás következtében keletkezett bevételt a munkáltató nem számítja bevételként. Nincs időbeli vagy okszerű korlátja az áru visszavételének, előfordult már, hogy két évvel később, nem áruhiba miatt vett vissza a cég terméket, és az értékesítő munkavállaló éppen aktuális értékesítési összegét a visszavett árura számított értékesítési összeggel csökkentette. A szabályzat szerint a munkáltató fenntartja a jogot arra, hogy azt bármikor egyoldalúan módosítsa és/vagy hatályon kívül helyezze, előzetes értesítés alapján. Ha a munkaszerződés tartalma alapján a munkavállaló jogosult jutalékra, a számítások alapján azt meg is kapta, jogszerű-e a munkáltató csökkentési gyakorlata bármikor utólag is?
3. cikk / 10 Munkabérelőlegből eredő követelés levonása a munkabérből
Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?
4. cikk / 10 Munkáltatói követelések beszámíthatósága a munkabérrel szemben
Kérdés: Az Mt. 162. §-a szerint a levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs. Ezt hogyan kell érteni? A munkáltató általános jelleggel élhet beszámítással a munkavállaló munkabérével szemben, csak a levonásmentes munkabérrészt kell legalább kifizetnie?
5. cikk / 10 Kölcsönszerződésből eredő tartozás levonása a bank javára
Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?
6. cikk / 10 Szakszervezeti tagdíj levonása a munkabérből
Kérdés: A szakszervezeti tagdíjat a munkáltató a munkabérből rendszeresen levonja, viszont a szakszervezet számlájára csak késedelmesen utalja át, előfordul, hogy egy hónapos késéssel. Van-e valamilyen kötelezettsége a munkaadónak az átutalással kapcsolatban, be kell-e tartania valamilyen határidőt?
7. cikk / 10 Munkabérből történő levonás a végrehajtás során
Kérdés: Dolgozóm bírósági végrehajtótól letiltást kapott. A végrehajtó a letiltásban elsődlegesen a saját munkadíját és költségátalányát, valamint általános költségátalányát kéri levonni és átutalni a saját számlájára, továbbá a végrehajtást kérő részére járó összegből 10%-ot kér átutalni behajtási jutalék címen. A behajtási jutalék mértékéről a bírósági végzés nem rendelkezik, ez a végrehajtó és a végrehajtást kérő közötti jogviszony része. Munkabérből levonni csak bírósági végzéssel lehet. Köteles vagyok-e kérését teljesíteni a saját részére járó átutalások tekintetében?
8. cikk / 10 Munkáltatói kárigény – közvetlenül nem vonható le a bérből
Kérdés: Divízióvezető munkavállalónk rendes felmondással megszüntette munkaviszonyát, most felmondási idejét tölti. Az elszámolás körében merült fel egy problémánk. A kolléga céges autó használatára is jogosult volt. A járművet leadta, majd a műszaki átvétel során az amortizáció felett 60 000 Ft-ban határozták meg a szükséges javítási költségeket (kárpittisztítás és a karosszéria megkarcolása miatt). A vonatkozó szabályzatunk szerint ezt az összeget a munkavállalónak kell megtérítenie. A kollégának kiküldtük erről a csekket, de határidőre nem fizette be, nem is kívánt egyeztetni a kérdésről. Mit kell tennünk ahhoz, hogy ezt a tartozást levonhassuk a munkabéréből?
9. cikk / 10 Munkabérből való levonás – banki tartozás
Kérdés: Mostanában több alkalommal kapunk értesítő levelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé mellékeli a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére vagy egyéb lépésekre is?
10. cikk / 10 Munkabérből levonással okozott kár
Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?