14 talált cikk a munkáltató , jogviszony megszűnése , hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alatt lévő egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Az általános iskolákban a konyha működtetése hozzánk tartozik, illetve a konyhai dolgozók is, akik közalkalmazottak. Ha valaki a nők negyven év korkedvezményével szeretne elmenni nyugdíjba, mint nyugdíjas dolgozhat továbbra is közalkalmazottként? A 268/2022. Korm. rendelet a mi esetünkben is alkalmazható, ha a dolgozó csak köznevelési intézetben dolgozik, de nem ott áll alkalmazásban? Az önkormányzat fenntartása alatt lévő óvoda intézményvezetője, aki szintén közalkalmazott, a 268/2022. Korm. rendelet alapján folytathatja vezetői megbízását a nyugdíjellátása mellett?

Kérdés: Intézményünk olyan dolgozót szeretne alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt. Ezen költséget a leendő munkáltató átvállalná. Milyen módon kerülhet erre sor? Áthelyezés?

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?

Kérdés: Közalkalmazottaink hozzájárultak a Módtv. szerinti, Mt. hatálya alatti tovább-foglalkoztatásukhoz. A nők negyven év szolgálati idővel igénybe vehető, valamint az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel rendelkeznek, eddig azonban nem kívántak vele élni. Mivel 2020. november 1. napjával a munkaviszony mellett "büntetlenül" igényelhetik a nyugdíjazást, a jogviszonyuk megszüntetését 2020. október 31. napjával kérnék. Így végkielégítést kapnának, 2020. november 1. után pedig a nyugdíj folyósítása mellett újra visszajönnének dolgozni. Jár-e így részükre a végkielégítés, mivel ők kérik a jogviszony megszüntetését? Módosíthatják-e a hozzájáruló nyilatkozatot, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony, amely alapján jár-e részükre a végkielégítés? Mivel hozzájárultak a továbbfoglalkoztatáshoz, ez esetben nekik kell indítványozni a jogviszony megszüntetését felmentéssel vagy közös megegyezéssel? Melyen ellátásra lehetnek így jogosultak (felmentési idő, végkielégítés)?

Kérdés: Településünkön az önkormányzatunknál közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fogorvossal és fogászati asszisztenssel láttuk el a fogászati alapellátást. A fogorvosunk jogviszonya nyugdíjba vonulása okán felmentését követően 2019. augusztus 6. napjával megszűnt. A fogászati asszisztensünk maradt. A továbbiakban nem szeretnénk közalkalmazott fogorvost alkalmazni, hanem vállalkozás által biztosítanánk a fogászat további működését. Jelenleg a helyettesítést is vállalkozás látja el, akikkel 2020. február 29-ig van szerződésünk. Az asszisztens az eredeti helyén foglalkoztatva van. A 313/2011. Korm. rendelet 13/A. §-a értelmében, ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló háziorvos közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, a praxisjog elidegenítésére a jogviszony megszűnését követő hat hónap alatt van lehetőség. Tehát a volt fogorvosunk még 2020. február elejéig értékesítheti, ha tudja, a praxisjogát. Az asszisztensünk foglalkoztatása február végéig biztosított. A jelenleg helyettesítő vállalkozó esetleg átvenné a fogászati asszisztenst alkalmazásba a saját vállalkozásába március 1-jétől. Hogyan adható át a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásra? Hisz nem szűnik meg a munkáltató, mert az önkormányzat továbbra is létezik, csak más formában szeretné ellátni a feladatot. A Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 25/A. §-a ebben a helyzetben alkalmazandó-e? Ha elfogadja, és a másik munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, akkor az átadás időpontját megelőző nappal megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, azt követő naptól pedig alkalmazza az átvevő munkáltató. Ez esetben, ha jól gondoljuk, nem jár részére végkielégítés a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján. Amennyiben nem fogadja el a továbbfoglalkoztatást, akkor az átadás napját megelőző nappal vagy az átadás tervezett napjával szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya? Ez utóbbi esetben a végkielégítés összegének felére válik jogosulttá a Kjt. 37. §-ának (9) bekezdése alapján – a felsorolt kivételektől eltekintve?

Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?

Kérdés: Új közalkalmazottat vennénk át egy másik intézményből, áthelyezéssel. Ekkor van-e lehetőség próbaidő kikötésére? Minimálisan mennyi időt vehet igénybe az áthelyezés? Meddig van lehetősége az előző intézménynek, hogy visszatartsa a dolgozót?

Kérdés: A közalkalmazottunk valótlan indokok alapján rendkívüli lemondással megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyát. Jogellenesnek tartjuk a rendkívüli lemondást, de kiléptettük a közalkalmazottat, aki most követeli a felmentési időre járó távolléti díjat. Kötelesek vagyunk ezt akkor is kifizetni, ha nem ismerjük el jogszerűnek a megszüntetést?

Kérdés: Határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyban azonnali hatállyal felmondott a közfoglalkoztatott, a munkáltató vitatja az indokolás valóságtartalmát, erre tekintettel nem számolt el vele. A megszüntetés jogellenessége iránti per egyik félnek sem érdeke a költségek és az eljárás esetleges elhúzódása miatt. Kezdeményezhet-e a munkáltató egyeztetést a közfoglalkoztatottal a per elkerülése érdekében? Visszavonhatja-e a közfoglalkoztatott az azonnali hatályú felmondását, és helyreállítható-e a közfoglalkoztatási jogviszony a felek közös akaratával? Amennyiben igen, a felek megszüntethetik-e a közfoglalkoztatási jogviszonyt közös megegyezéssel?

Kérdés: Pedagógusként állok közalkalmazotti jogviszonyban. Átszervezés miatt felmentettek, jelenleg a felmentési idő alatt még dolgozom. Létesíthetek-e közben máshol közalkalmazotti jogviszonyt? Kihat-e ez a végkielégítésre való jogosultságomra?