Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő kötelezettség átvállalása

Kérdés: Intézményünk olyan dolgozót szeretne alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt. Ezen költséget a leendő munkáltató átvállalná. Milyen módon kerülhet erre sor? Áthelyezés?
Részlet a válaszából: […] ...akár teljesítésátvállalás keretében [Kjt. 2. § (3) bek., Mt. 31. §, Ptk. 203-207. §]. Az utóbbihoz az előző munkáltató hozzájárulására sincs szükség, így az áthelyezésről szóló megállapodásban sem feltétlenül kell erről rendelkezni, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] ...erejénél fogva a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai szerint átkerülnek az önálló óvodához. Ehhez nem kell a hozzájárulásuk, mivel az átszállás a törvény rendelkezései értelmében automatikusan, a felek erre irányuló akarata hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Közalkalmazott rendkívüli lemondása

Kérdés: A közalkalmazottunk valótlan indokok alapján rendkívüli lemondással megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyát. Jogellenesnek tartjuk a rendkívüli lemondást, de kiléptettük a közalkalmazottat, aki most követeli a felmentési időre járó távolléti díjat. Kötelesek vagyunk ezt akkor is kifizetni, ha nem ismerjük el jogszerűnek a megszüntetést?
Részlet a válaszából: […] ...esetben megszűnik, függetlenül attól, hogy az jogszerű volt-e vagy sem. Az egyoldalú megszüntető jognyilatkozat ugyanis a munkáltató hozzájárulása nélkül hatályosul. Éppen ezért helyesen jártak el, amikor a közalkalmazottat "kiléptették". Ez azonban nem jelenti azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Pedagógus-szakvizsgára jelentkezés

Kérdés: Jelenlegi munkáltatómnál 1988 óta dolgozom pedagógus munkakörben. A szakvizsgára jelentkezés egyik feltétele legalább hároméves, pedagógus munkakörben eltöltött idő igazolása. Kértem az igazgatómat, hogy adjon ki erre nézve igazolást. Ő azt kérte, nyújtsak be egy írásbeli kérelmet, amelybe foglaljam bele, hogy nem munkanapokon veszek részt a szakvizsgára felkészítő, 4 féléves képzésben, és ennek költségeit is magam vállalom. Eleget kell tennem a kérésének?
Részlet a válaszából: […] ...nem különböztethet meg egyes pedagógusokat hátrányosan másokkal szemben a szakvizsgára történő felkészítés költségeihez való hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)-(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...bek.].A második kérdésben említett – közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó – szabály szerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Pszichológus kötelező óraszáma

Kérdés: Egy szociális alapellátási központban, ha valakit pszichológus munkakörben foglalkoztatnak, az illetőnek a heti kötelező óraszáma hogyan alakul? Nevelési-oktatási intézményben, illetve pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményeknél meghatároznak heti óraszámokat, a szociális alapellátási központ azonban egyik fent felsorolthoz sem tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...Kt. szerint "A nevelési-oktatási intézményekbenfoglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulásmegállapításának elvei, a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámaa közoktatási intézményekben" című 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Korengedményes nyugdíj vagy kedvezményes öregségi nyugdíj?

Kérdés: Iskolánk egyik tanárnője 1953. február 20-án született, rendelkezik 40 év szolgálati idővel. Kérelmet terjesztett elő, melyben kéri korengedményes nyugdíjba való vonulásához a munkáltatói hozzájárulást. Elutasítható-e ez azzal, hogy 40 éves jogviszonnyal való öregségi nyugdíjba vonulásra jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18/A. § (1) bekezdése szerint az öregséginyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultaz az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki legalább40 év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, amelytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.