Azonnali hatályú felmondás visszavonása közfoglalkoztatási jogviszonyban

Kérdés: Határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyban azonnali hatállyal felmondott a közfoglalkoztatott, a munkáltató vitatja az indokolás valóságtartalmát, erre tekintettel nem számolt el vele. A megszüntetés jogellenessége iránti per egyik félnek sem érdeke a költségek és az eljárás esetleges elhúzódása miatt. Kezdeményezhet-e a munkáltató egyeztetést a közfoglalkoztatottal a per elkerülése érdekében? Visszavonhatja-e a közfoglalkoztatott az azonnali hatályú felmondását, és helyreállítható-e a közfoglalkoztatási jogviszony a felek közös akaratával? Amennyiben igen, a felek megszüntethetik-e a közfoglalkoztatási jogviszonyt közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...közfoglalkoztatási bért és a jogviszony megszűnése esetén esedékes igazolásokat, ugyanis az azonnali hatályú felmondás a munkáltató hozzájárulása hiányában is megszünteti a jogviszonyt.Mint minden jogvita felmerülése esetén, bármelyik fél kezdeményezhet egyeztetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszából: […] ...a már közölt felmondás, mint egyoldalú munkáltatói jognyilatkozat – az Mt. eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza [Mt 15. § (4) bek.]. Ez a szabály nemcsak a betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Személyhez fűződő jogokat sértő bizonyíték értékelése munkaügyi perben

Kérdés: Az elmúlt héten átadtuk az egyik kollégánk részére a rendes felmondást, majd ezt követően az érintettet – a feladatok átadásával kapcsolatos tennivalók átbeszélése érdekében – behívta a közvetlen főnöke, amikor is heves vita bontakozott ki közöttük. Ugyan a rendes felmondásunk indokolása helytálló, hiszen az átszervezés következtében feleslegessé vált az érintett kolléga munka­ereje, azonban az ominózus megbeszélésen az is elhangzott a vezető szájából, hogy a felmondás valódi indoka a hanyag munkavégzés és a sorozatosan elkövetett hibák. Ezt követően megjelent a kolléga, és közölte, hogy rögzítette a telefonjával a teljes beszélgetést, és be fog perelni minket a jogellenes – nem a valós indokot tartalmazó – elbocsátás miatt. Mondtuk neki, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem tudná felhasználni, azonban később azzal szembesültünk, hogy esetleg mégis megteheti. Önöknek mi a véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...összemérhető-eaz ellenérdekű fél magatartásával. Ez azt jelenti tehát, hogy a bíróság azadott esetben dönthet úgy, hogy az érintett hozzájárulása nélkül – jelenesetben a személyhez fűződő jogok megsértésével – készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.