Bérfizetés esedékessége utalásnál – az összeg megérkezése számít

Kérdés: A bérfizetés napja cégünknél munkaszerződésben rögzítve a tárgyhót követő ötödik nap, ami 2020. januárban vasárnapra esik, ez előtt januárban csak két munkanap van, azaz legkésőbb harmadikán utalni szükséges. Ilyen esetben van bármilyen jogilag megfelelő lehetőség, hogy hatodikán történjen az utalás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárnia, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen [Mt. 158. § (2) bek.]. Nem elég tehát a bérfizetési határidő utolsó napján elindítani az utalást, hanem aznap meg is kell érkeznie az összegnek a munkavállaló számlájára. Azt már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...kiadott munkaidő-beosztást az adott napra [Mt. 97. § (5) bek.]. Ezzel szemben a rendkívüli munkavégzés elrendelésére az Mt. határidőt nem állapít meg.Ha a munkáltató a fent ismertetett jogszabályokat betartva rendelte el a munkavégzést, akkor Ön nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja [Mt. 92. § (2) bek. a) pont, 99. § (3) bek.]. Hangsúlyozzuk, hogy a 12 órás hosszabb teljes napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.