Négynapos munkahét bevezetése a közigazgatásban

Kérdés: Hivatalunk szeretné bevezetni a négynapos munkahetet, napi 10 órában dolgoznánk, hétfőtől csütörtökig. A munkavállalóink egy része a Kttv. hatálya alá tartozik, a másik része pedig az Mt. alá. Hogyan tudja a munkáltató ezt elrendelni, illetve egyoldalúan dönthet-e erről. vagy kell a munkavállaló hozzájárulása? Kell emiatt munkaidőkeretet elrendelni, illetve a munkavállalók munkaszerződéseit módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy az új munkarendet a bevezetést megelőző héten hétfőn reggel már közölni kell. A köztisztviselők esetén a közlési határidő hosszabb, 14 nap [30/2012. Korm. rendelet 3. § (2) bek.]. A négynapos munkahét valójában egy egyhetes munkaidőkeretet jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondásra okot adó kötelezettségszegésről (verekedésről) történt tudomásszerzéstől számított 15 napos szubjektív határidőn belül meg kellett történnie [Mt. 78. § (2) bek.].(Kéziratzárás: 2022. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Órában nyilvántartott pótszabadság átvitele 2021-re

Kérdés: Szabadságátvitellel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A szabadságokat a vállalkozás órában tartja nyilván. A vírushelyzet miatt a dolgozóinknak év közben többször módosult a munkaideje. Év végén, megállapodással az átvihető, életkor után járó pótszabadság óráinak számát hogyan kell számolni? Az évre járó életkor után járó szabadság napjainak száma szorozva a december 31. napján érvényes szerződés szerinti munkaidővel? Például, ha 50 éves a dolgozó, akkor 10 nap × 4 óra, ha decemberben 4 órás részmunkaidős (hiszen szabadságnapokról rendelkezik a törvény), vagy ki kell számolgatni egész évben, hogy hány naptári napot volt 2 órás, 4 órás, 5 órás stb., és az életkor után járó pótszabadságokat ez alapján órában meghatározva, maximum azok összege mehet át megállapodással?
Részlet a válaszából: […] ...kiadni [Mt. 123. § (6) bek.]. Ez a megállapodás tehát naptári évente külön megkötendő, ugyanakkor nincs sem írásos formához, sem határidőhöz kötve (akár a tárgyév utolsó napján is lehet ilyen megállapodást kötni).E megállapodás az életkori pótszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Recepció – a 24/72 órás munkarend elszámolása

Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.]. Ez meglehetősen ritka eset, ám ilyenkor önmagában e megállapodás felmondásáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...intézménynél a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a Módtv. erejénél fogva megszűnik, ha az ajánlattételre meghatározott határidőt követő harminc napon belül a közalkalmazott– írásban nem nyilatkozik, vagy– úgy nyilatkozik, hogy a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása

Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. A munkaszerződést 2020. október 31-ei – anyagi jogi és jogvesztő – határidőig köthetik meg [Módtv. 2. § (2) és (4) bek.]. Ha az ajánlattételre meghatározott határidőt követő 30 napon belüla)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Elmaradt munkabér és igazolások követelése

Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszából: […] ...esedékes igazolások kiadásával.Javasoljuk, hogy először írásban, igazolható módon (pl. tértivevényes küldeményben) rövid határidő tűzése mellett szólítsa fel a munkáltatóját az elmulasztott kifizetések és igazolások teljesítésére, illetve kiadására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Bérfizetés esedékessége utalásnál – az összeg megérkezése számít

Kérdés: A bérfizetés napja cégünknél munkaszerződésben rögzítve a tárgyhót követő ötödik nap, ami 2020. januárban vasárnapra esik, ez előtt januárban csak két munkanap van, azaz legkésőbb harmadikán utalni szükséges. Ilyen esetben van bármilyen jogilag megfelelő lehetőség, hogy hatodikán történjen az utalás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárnia, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen [Mt. 158. § (2) bek.]. Nem elég tehát a bérfizetési határidő utolsó napján elindítani az utalást, hanem aznap meg is kell érkeznie az összegnek a munkavállaló számlájára. Azt már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] ...a hatóság számára a cél nem a bírságolás, hanem hogy a munkavállalók megkapják a jogos járandóságukat. Ezért először szűk határidő kitűzésével felszólítják a munkáltatót az elmaradt bér kifizetésére, és ha a munkáltató ennek eleget tesz, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkaviszony megszüntetése telefonon

Kérdés: Munkavállalónk a tegnapi napon betelefonált, és a próbaidőre hivatkozva közölte, hogy azonnal megszünteti a munkaviszonyát. Azt gondoljuk, hogy a munkaviszony megszüntetése a próbaidő fennállásától függetlenül jogellenes, mivel azt kifejezetten írásban kellett volna közölnie. Helyesen járunk-e el akkor, ha erre hivatkozva nem tekintjük megszűntnek a munkaviszonyt, így "válaszlépésként" nem adjuk ki számára az igazolásokat?
Részlet a válaszából: […] ...esetére irányadó igazolások kiadását. Az igazolásokat ilyenkor is ki kell adniuk a munkaviszony megszűnésétől számított öt munkanapos határidőn belül. Ezzel együtt a fentiekben vázoltak alapján lehetőségük van a munkavállalóval szemben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.
1
2