16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben
Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
2. cikk / 16 Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények
Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
3. cikk / 16 Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által
Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
4. cikk / 16 Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás
Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
5. cikk / 16 Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása
Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
6. cikk / 16 Kárigény érvényesítése és felmondás
Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi történik akkor, ha felmondanunk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmazzuk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy a kár legalább egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
7. cikk / 16 Leltárhiányért fennálló kárigény érvényesítése a munkaviszony megszüntetése után
Kérdés: A munkavállaló felmondása miatt a munkaviszonya megszűnt. A felmondási ideje alatt betegállományban volt, mialatt a munkáltató leltárt tartott. A megállapított leltárhiány megfizetésére a munkaviszony megszűnte után a munkáltató milyen módon tarthat igényt: fizetési felszólítással, fizetési meghagyással vagy a bíróság útján?
8. cikk / 16 Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt
Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
9. cikk / 16 Járadékigény érvényesítése a régi Mt. alapján
Kérdés: A régi Mt. 186. §-ának (3) bekezdése alapján járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a 185. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető. A hivatkozott jogszabályhelyből nem egyértelmű, hogy mi minősül érvényesítésnek. A munkáltató részére felszólító levél küldése, vagy csak a kereset előterjesztése minősül érvényesítésnek? Mikor beszélhetünk mulasztásról? Terheli a munkavállalót mulasztás, ha például levélben közölte igényét a munkáltatóval, de a feleknek rövid idő után egyértelművé vált, hogy nem tudtak megállapodni a kártérítés összegében, és mindezek ellenére a munkavállaló a keresetet csak évekkel később terjesztette elő?
10. cikk / 16 Kár részbeni megtérülése munkáltatói fizetési felszólítással
Kérdés: Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?
